Napi Hírek, 1931. április/1

1931-04-08 [0248]

§ Az Országos Nemzeti Klub szerda esti összejövetelén gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi mirfezter tartott előadást az alföldi és a városi gondolatról. A nagy figyelemmel kisért rendkívül érdekes előadás nagyszámú előkelő hallgató közönségének sorában volt Degré Miklós, a tábla elnöke, Raffay Sándor püspök, Szily Kálmán, Ángyán Béla, Séthy Antal államtitkár, Hóman Bálint, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Nagy Emil, Magyary Zoltán, Schwöder Ervin^ Karafiáth Jenő, Balogh Elemér, Nékám Lajos, Rohringer Sándor, Meszely Ödön, Ritoók Zsigmond, Krisztics Sándor, Felvinszi Takács Zoltán egyetemi tanárok, Lázár Ferenc, Papp József felsőházi tagok, Bessenyey Zénó, F. Szabó Géza, Krúdy Ferenc, Homonnay Tivadar,országgyűlési képviselők, Somogyi Szilveszter Szeged, Krakker Kálmán Vác polgármestere, Kelemen Kornél, Tasnádi Nagy András, : Verebély László, Haász Aladár és még sokan mások, Bernáth István elnök megnyitójában hálásan emlékezett meg arról, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter már harmadizben tart előadást az Országos Nemzeti Klubban, amivel a klub iránti rokonszenvéről,tesz tanúságot. Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter előadása során abból indult ki, hogy a statisztika prózai számoszlopait a fantázia erejével kell szemlélni és igy kell azokból a következtetéseket levonni. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint népességünk 8,683.000, szemben az 1920-as évi helyzettel, amikor népesáégünk közel 8 millió volt.^Természetes szaporodásunk tehát 768.000, 9.6 százalék, ami igen kedvező szám. Ha azt nézzük, hogy a természetes szaporulatként jelentkező 700.000 ember hol helyezkedett el, ugy azt látjuk, hogy főleg • Budapesten, de nem is annyira a közigazgatási Budapesten, mint annak környékén, ahol több mint 400,000 ember lakik, A kiegyezés korában igen egészséges törekvés volt a közgazdasági és kulturális Bécs ellensúlyozására egy Duna melletti•milliós világváros létesítése. Nagy hiba lenne azonban, ha a 8,700.000 lélekszámra leapadt országban azt a centralizáló politikát folytatnánk, amit egy 21 milliós birodalom megengedhetett magának. Nem is Budapestet magát emelnénk ezzel, hanem a főváros környékét. Ha a fővárost környező városi kommunitások fejlődését csak a számok világánál nézzük, ugy örvendetes fejlődést látunk, ha azonban kimegyünk a helyszínre és látjuk a közmüvek és más, a város jelleg.ít megadó intézmények nélküli területeket, ugy nem városfejlődést látunk, hanem a magyar népesség egészségtelen csoportosulását, amiben nem lehet nagy örömünk, ha a dolgok mélyére nézünk. Mi okozta Budapestnek és környékének ezt a fejlődését? A középosztály körében az, hogy Budapest főiskoláira rendkívül nagy számban jöttek fel a múltban a vidékiek. A fővárosban belekóstoltak azután a milliós nagyváros által nyújtott kényelmekbe és örömökbe, s később, amikor a tanulmányok befejeztével vissza kellett volna menni a szülővárosba,'olyan érzés vett erőt az illetőn, mintha Szibériába száműzték volna. így fejlődött ki azután a fővárosban az értelmi proletariátus, amellyel szemben nem egy vidéki városban viszont vérszegénység mutatkozik. A munkás tömegeknél a tömörülésnek ... a gyáraknak Budapest környékén való fi^ommassplása az oka. /Folyt.köv,/