Napi Hírek, 1931. április/1

1931-04-08 [0248]

§ Az Országos Nemzeti Klub szerda esti összejövetelén gróf Kle­belsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi mirfezter tartott előadást az alföldi és a városi gondolatról. A nagy figyelemmel kisért rendkívül érdekes előadás nagyszámú előkelő hallgató közönségének sorában volt Degré Miklós, a tábla elnöke, Raffay Sándor püspök, Szily Kálmán, Ángyán Béla, Séthy Antal államtitkár, Hóman Bálint, a Nemzeti Múzeum igazga­tója, Nagy Emil, Magyary Zoltán, Schwöder Ervin^ Karafiáth Jenő, Balogh Elemér, Nékám Lajos, Rohringer Sándor, Meszely Ödön, Ritoók Zsigmond, Krisztics Sándor, Felvinszi Takács Zoltán egyetemi tanárok, Lázár Fe­renc, Papp József felsőházi tagok, Bessenyey Zénó, F. Szabó Géza, Krúdy Ferenc, Homonnay Tivadar,országgyűlési képviselők, Somogyi Szilveszter Szeged, Krakker Kálmán Vác polgármestere, Kelemen Kornél, Tasnádi Nagy András, : Verebély László, Haász Aladár és még sokan mások, Bernáth István elnök megnyitójában hálásan emlékezett meg ar­ról, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter már harmadizben tart előadást az Országos Nemzeti Klubban, amivel a klub iránti rokonszen­véről,tesz tanúságot. Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter előadása során abból indult ki, hogy a statisztika prózai számoszlo­pait a fantázia erejével kell szemlélni és igy kell azokból a követ­keztetéseket levonni. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint népessé­günk 8,683.000, szemben az 1920-as évi helyzettel, amikor népesáégünk közel 8 millió volt.^Természetes szaporodásunk tehát 768.000, 9.6 száza­lék, ami igen kedvező szám. Ha azt nézzük, hogy a természetes szaporulat­ként jelentkező 700.000 ember hol helyezkedett el, ugy azt látjuk, hogy főleg • Budapesten, de nem is annyira a közigazgatási Budapesten, mint annak környékén, ahol több mint 400,000 ember lakik, A kiegyezés korában igen egészséges törekvés volt a közgazda­sági és kulturális Bécs ellensúlyozására egy Duna melletti•milliós világváros létesítése. Nagy hiba lenne azonban, ha a 8,700.000 lélek­számra leapadt országban azt a centralizáló politikát folytatnánk, amit egy 21 milliós birodalom megengedhetett magának. Nem is Budapestet ma­gát emelnénk ezzel, hanem a főváros környékét. Ha a fővárost környező városi kommunitások fejlődését csak a számok világánál nézzük, ugy ör­vendetes fejlődést látunk, ha azonban kimegyünk a helyszínre és látjuk a közmüvek és más, a város jelleg.ít megadó intézmények nélküli terü­leteket, ugy nem városfejlődést látunk, hanem a magyar népesség egész­ségtelen csoportosulását, amiben nem lehet nagy örömünk, ha a dolgok mélyére nézünk. Mi okozta Budapestnek és környékének ezt a fejlő­dését? A középosztály körében az, hogy Budapest főiskoláira rendkívül nagy számban jöttek fel a múltban a vidékiek. A fővárosban belekóstol­tak azután a milliós nagyváros által nyújtott kényelmekbe és örömökbe, s később, amikor a tanulmányok befejeztével vissza kellett volna menni a szülővárosba,'olyan érzés vett erőt az illetőn, mintha Szibériába száműzték volna. így fejlődött ki azután a fővárosban az értelmi prole­tariátus, amellyel szemben nem egy vidéki városban viszont vérszegény­ség mutatkozik. A munkás tömegeknél a tömörülésnek ... a gyáraknak Budapest környékén való fi^ommassplása az oka. /Folyt.köv,/

Next

/
Oldalképek
Tartalom