Napi Hírek, 1931. április/1

1931-04-08 [0248]

/telaettgyi í>tteág VT,tfVárn&í/ fo 1 ytatás ,/ A miniszte: Ígéreteinek beváltását'sürgeti. Az ipari termelésnek nem tanácsokra van szüksége, hanem munkára. Majd arra kéri a minisztert, hogy a MÁV munkabérpolitikáját változtassa meg. Végül az élelmi szerkereskedelem vasárnapi munkaszünete kérdésében szólal fel. A f/bökök és az alkalmazottak egyformán követelik a vasárnapi munkaszünetet s ezt minél előbb meg is kell való-itani, A költségvetést nem fogadja el. Szabó István szólalt fel ezután. Arra kéri a minisztert, hogy nagyobb mértékben siessen segítségre az úgynevezett bekötő-utak épitésénél. Szeretné, ha a győr-bakony-balatoni országutat állami kezelésbe vennék, Majd a kisközségeknek telefonnal való ellátását sürgeti. Vígul a kisvasutak kérdését tette szóvá. Nemcsak az alföldi tanyákat kell összekötni, haiem a dunántúli kisközségeket is, de nem kisvasuttal, hanem rendes nyomtávú vasúttal, hogy a szállítmányokat ne kelljen átrakni. A költségvetést elfogadja. Bud János kereskedelemügyi miniszter válaszolt ezután a felszólalásokra. Mindenekelőtt megköszöni, hogy a szónokok jóindulatúén foglalkoztak a tárcával. Mint az egész vohalon ~ mondotta - a kereskedelmi tárcánál is le kellett vonni a mai idők következményeit és ezért nem lehet olyan nagyvonalú pro^rammot megválósitanij hiszen pénzügyi fedezet erre nem áll rendelkezésre, Mojis nyugodtan állithatja, hogy a pénzügyminiszter azokban a nagy programmpontokban, amelyek az ország gazdasági életének előbbrevitelét célozzák, a legmesszebbmenő támogatást biztositotta, sőt ezekben a tekintetekben semmiféle megvonás nem történt és igy ákitüzött programmot a maga teljességében meg tudjuk valósitani. Természetesnek találja, hogy ugy a törvényhozás,, mint az egész közvél emény a legnagyobb érdeklődést tanusitja a folyamatban levő gazdaságpolitikai kialakulás és a gazdasági tárgyalások tekintetében, Beok Lajos, farkas Elemér és Schandl Károly foglalkozott ezekkel a'kérdé sekkel. Bcck I-'jos egészen pozitiv formában vetette fel a problémákat, Ugy lát'ja, hogy Surüpa lassanként rájön arra, hogy az a gazdaságpolitikai helyzet;, amely a világháború után érvényesül, mindinkább érvényesiti a maga rossz következményeit. Mindez kezdődött a békekötésekkel, folytatódott az elzárkózási politikával, amelyet lehetett ugyan enyhiteni,de amely ma is vezető gondolata Európa gazdaságpolitikájának* Kiélezi a helyzetet az is, hogy a világpiacon épen a nyers termények ára rohamosan esett", és pedig egészen természetes következményeként annak a többlettermelésnek,

1 amely egyrészt területnövekedésekben nyilvánult meg, másrészt uj munkanemek alkalmazásában. Ez a helyzet különösen az agrárállamok helyzetét teszi rendlcivül kétséggssé. Látjuk, hogy nincsen kivétel, mert az európai agrárállamok ép ugy hatása alatt állanak ennek," mint a tengerentúliak, /Folyt, köv./