Napi Hírek, 1931. április/1

1931-04-07 [0248]

§ Stockholmból jelentik; A jövő nyárra , ujabb svéd expedíciót szerveznek a sarkvidékre. Előreláthatólag az időjárási ós jégviszonyok ebben az évben is epoly kedvezőek x esznek, mint a mult esztendőben és ezért 8 Tudományos Akadémia véleménye szerint nem szabad kihasználatlanul elszalasztani ezt az alkalmat, .• Az expedíció, amelynek vezetője Anlmann^Hans stockholmi egyetemi tanár lesz, a "Quest" gőzhajóval június 15.-en, esetleg meg hamarabb, de mindenesetre legkésőbb június 30.-ig indul Narvikből, ahová szeptember elején érkezik vissza. . , , Az expedíció elsősorban a Peher-szigeten /Giles Land-en/ és a szomszédos vizeken végez vizsgálatokat. Több szempont szól amellett, hogy ennek a vidéknek a kutatási munkálatait a svédek végezzek. A svédek csinálták meg az Északkeleti Föld egész nyugati partvidékének térképészeti munkálatait, Nordenskjoeld, Geer.es masck. akik resztvettek az 1873, 1899 és 19©1-19§2 évi nagy expedíciókban..Az is bizonyxs, hogy a Fehér-sziget kimerítőbb vizsgálata a svéd geológia szempontjából kétségtelenül érdekes tényeket hozhat napvilágra, Különös figvelmet fognak szentelni azoknak a körülményeknek, amelyek mellett a t •* n ;

,

hótemplom"-nak

/

neye

T zett jégkepződmények keletkeznek', a Spitzbergak északkeleti részének es az ettől keletre eső szigeteknek, a Fehér-szigetet is be j.eerc vej jellen^ alakulatai. . . „ .bn • M ^í^fe , Ahlmann professzor es társai meg fogjak vizsgálni többek között az Andrée-Itália nevü tengeri áramlatot, amely a sarki tenger felől tart délnek a Barents-tenger irányában* ..?..••.-.•* Az Itália expedíciója és a svéd Andrée-fele expedíció maradványainak felfedezése óta élénk érdeklődéssel kisért terület titokzatosságának leleplezésére irányuló kísérleteket bizonyára nemcsak Skandináviában, hanem az egész világ tudemájnyos köreiben nagy figyelemmel fogjak. . /Mii/ t

§Esztergcm, április 7

C Húsvétvasárnapján dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegrpimás tartotta az ünneni nagymisét az esztergomi bazilikában fényes papi segédlettel. A szentmise" végén apostoli áldást adott a megjelent hívekre, majd a szószékre lépett és elmondotta húsvéti szentbeszédet, amely'a természetfölötti" rendről és az aposztáziáról, a hitehagyás bűnéről szólott. Ma ami- " k r az egész müveit világ reményvesztetten vergődik és szenved - mondotta a bíboros főpásztor - jólesik az évről-évre visszatérő húsvét; amely az igazság feltámadására és győzelmére int bennünket. Az igazságos Isten, aki atyja is akar lenni az emberiségnek; a Megváltó utján biztosította számunkra a természetfölötti rendet, a na?y családot, amelynek csalááatyja az Isten, aki igy a szeretet kapcsával összefűzés gyermekeivé, testvéiekké rendel mindnyájunkat. A nagy bűnök között is legnagyobb és legszörnyűbb bün az aposztázia, az istentől való szándékos elszakadás, a természetfölötti rendből és családból faló erőszakos kiszakadás - mondott a s hercegprímás. líobb lett volna, ha meg"sem születik - mondza Jézus az első aposztatának, az áruló Júdásnak - pedig a mai világban szinte ál- j talánossá vált az aposztázia. Még csodálkozunk a sok bajon és szen- i védésen, _ amelyben a mai világnak és embernek része van. Az általános aoosztáziának, az Istentől való tömeges Szakad ásóknak általános bünhö- »< des^ a következménye. Az ember abban b'.'.'nhődik és a társadalom abban vész, !•! amiben vétkezik. A bűnözések folytán, amelyeket főként Isten és a'család §

;ellen követnek el az emberek, most Isten megengedi, hogy családok, társadalmak, államok bomoljanak szét és ennek folytán az emberiségre zúduld szenvedések ós megpróbáltatások révén is bűnhődjenek a ma emberei, Csak a hivő lélek remélhet csak az Istennel élő ember és állam várhat boldogulást és jobb szebb éledre való feltámadást./MTI/