Napi Hírek, 1931. március/2
1931-03-24 [0247]
f Woisz,Fülöp hangsúlyozta, hogy e törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a képviselőházban,, a sajtéban és számos más oldalról is a bankokat felelőssé tottek azért, hogy Magyarországon a kamatláb olyan magas, ami igen sok r bajnak az okozója, Nom lihot vitatni, hogy Hagyarországon a kihelyezési kamatláb csakugyan drága. I bankok azonbanpbbon ogeszon ártatlanok; a drága kamatláb oka 2 ország viszonyaiba" rojlik f ü különböző pénzpiaci központokon a baokok között a feltételok tekintetében bizonyos egyezmény áll fenn, L kihelyezési kamatláb azután a kamatláb után igazodik, amelyet a bankok betétek után eogedélveznek, a betéti kamat pedig ama kamatláb után. melyet az illető",ország" hivatalos nemzeti bankja állapit meg, u betéti^es a kihelyezési kamat között bizonyos iiarge áll fenn, amelyből az adok és üzleti költségek fejében 60-70 százalékot kell levonni, a fennarödő 30-40 százalék a tiszta nyereség, melyből a banknak veszteségei fedezendők, s amely az intézet esetleges tiszta jövedelmét alkotja. Weisz Fülöp azután egy jegyzéket mutatott be a bizottságnak, amelyből kitűnik, hogy a budapesti bankok kamatmargo tekintetében a második bolyon szerepelnek Franciaország után, amoly olső holyon áll. tehát ők dolgoznak a legkisebb kamatmarge-gal. í,datai oly információkon alapulnak, melyeket az egyes országok legelső bankjaitól kapott. L kimutatást átnyúltja 0 pénzügyminiszternek azzal a keressél, hogy azt vizsgáltassa meg'és KamonnyiDon adatai helyosok, ozt a'tényt a lcgközelobbi fQlsóházi felszólalása alkalnából ugazolja. Mom akarja a budapesti bankokat védelemben részesíteni, mort a.rra nom szorultak rá, Mndon "fővárosi bank VQzetŐjo át van hatva kötelességeinek tudatától. Hogy oz tényleg / igy v^n, ezt Bizonyít ja az a jó hir, amelyet r a magyar hirta kül-' földen élvez, s amoiy nagyrészt a budapesti jíénzmtézc tofcnok köszönhető. Székács 4ntal elismeri, hogy az AZ intenció, amoly a kormányt c Javaslat megalkotásánál vezette^ kétségtelenül a legdi cseretosebb. Reméli, hogy a pénzügyminiszter optimizmusa beigazolást fog nyerni, mert. abban minden társadalmi osztály és foglalkozási ág megegyezik, hogy ha-' zánk boldogulásának ós a viszorrvok iobbrafordulásanak legfontosabb előfeltétele a mezőgazdaság fels egitése. Vigyáznunk kell arra, hogy a mezőgazdaság sebeit ne hegesszük be ugy hogy más dol r ozó^osztál? okon sebeket ütünk. Minden attól függ, hogy ezt a törvényt mikepen, mily . kíméletesen és^örültekiníésselT ogjak veareha j tani, A törvény ve^ena] tasánal sok veszélyt lát az ipar és a k reskedelem szempontjából. Példának felhozza, hogy mii ven katasztrofális helvzetbe juthatnak a gyárosok es kereskedők, ha a földbirtokosok ezrei által adott váltókat egyszerre kell majd visszaváltaniol^. Arra kéri a pénzügyminiszter , hogy a szükséges intézkedések és a végrehajtási utasítás Kidolgozásába is vonja b5 a kereskedelmi kariarákat és az ipari és kereskedelmi % érdekképviseleteket* hogy a törvény jótékony hatásait a végrehajtás hibái le ne rontsák^ Bernát István örömmel mutat rá arra, hogy a mezőgazdaság erdekeit ma már mindenfelé méltányolják, :• .ha ez előbb történik, többet lehetet volna elérni. Ma-általános a baj es ezen különváltan egy ,ország teljesen segiteni nem bir. k gazdák mév Ausztráliában is veszteseggel dolgoznak. Mindamellett meg kell tenni, "mit csak lehet* Ez a kormány állaspontja is, ami mindenesetre dicséretes és biztató a, jövőre nézve. Ha nem is^ válnak be egészen a reménvek, bizonyos jó ,megis fog belőlük származni. A javaslatnak a kisemberekre vonatkozó részétől sokat vár .,^zen a revén emelkedni fog a kisebb emberek vásáriőkepessege. lehetővé fogja team a . nagyobb birtokok egyes részeinek eladását, tehát a birtokosok tehermentesítését is. Az országos bizo itság hatáskörét kibővitendőnek tartja azzal, hogy az, mint illetékes fórum, tanácsadókent ^is működhessék oly esetekben, amikor az a birtokos útbaigazítása és a zavarokból való* \ '' kimentésére szükséges. . • . /Folytatása következik./
