Napi Hírek, 1931. március/2
1931-03-18 [0247]
L , 5. I» o n d o n, március 18,/Kagyar Távirati Iroda/ A Times második vezércikke a legsúlyosabb aggoaalom hangján kommentálja az angol léa haderő hanyatlását, amit annál nyugtalanítóbbnak talál, mert _»ondon a birodalom központja, a parttol 15 perci áatt elérhető, a légi bombázás a háború óta félelmesen fejlődött és a többi hatalmak állandóan noV elik légi haderejüket. A cikk sürgeti, hogy az általános leszerelési konferenciára az angol delegátusok határozott tervekkel menjenek a légi haderő általános korlátozása és leszerelése céljából. ,§/;/, p 5 í.S, f> március 18./Magyar Távirati Iroda/ Peters német gazdasági parti képviselő interpellációt nyújtott be a képviselőház elnöke na z a nemrégiben történt tömeges lapelkobzás ügyében, amely tudvalevőleg ugy történt hogy a ház elnöksége elkésve tudósította a lapoka tva parlamenti sajtóiroda utján arról,'hogy Gajdo képviselő beszédéből egy mondatot cenzúráztak. Az interpelláció kóráL hogy a házszabályoknak n melyik paragrafusa engedi meg a parlamenti beszedeknek a hazelnökseg által való cenzúrázását. Kérdezi továbbá, vájjon a házelnökség hajlandó-e kártérítést fizetni a lapoknak, a mulasztása U ^^elkobzásért. pio f+ tőrt.e>itl ' , , . „ § Ankara, március 18. A Török Távirati Iredát felhatalmazták annak a kijelentésére, hogy azok a párisi sajtóban tegnap megjelent isztambuli eredetű athéni hírek, amelyok szerint a köztársaság elnSke le fog mondani, h*gy személyesen <••'.. /.V«mr;itít^riaxiHíix vállaljon kormányalakítást és az elnökséget Fevzi paaa veszi át, tavibba, hogy a gazi es Izmet pasa között nézeteltérések keletkeztek, minden alapot né1külöznek.Ezeket a híreszteléseket a Török Távirati Iroda a leghatározottabban megcáfolja. /MTl/ I A J< , a ?* , 8 í ,, március 18. /Lengyel Távirati Ireda/ A hágai egyezmény, a nemetekkel kötött likvidáoios megállapodás és kereskedelmi szerződés szenátusi vitája s^rán Zaleaki külügyminiszter kijelentette, h?gy távol áll tőle a Németországgal kft öt t egyezmények felett elhangzott bírálatok lebecsülése. Minden nemzetközi egyezmény kihívhatja a bírálatot, mert hiszen lényegéből folytan mindig engedményekből kell állnia. A nemzetközi kapcsolatok rendezésének egyetlen eszközei a kompromisszumok és na azt akarjuk, hogy ez a rendezés minél tartósabb legyen, akkor az engedményeknek egyformán terheseknek kell lennifk mindkét felre. Ha nem így áll az eset, akkor a hátránybaszorult fél fel fogja használni az első kínálkozó alkalmat, hogy a megállapodást felmondhassa. A Németrsrszággal kötött egyezmény előnyös és hátrányos feltételeit fejtegetve a miniszter kimutatni ,"°€y.* kompromisszum igazságos és hangsúlyozta, tagy egyébként is minden kétoldali megegyezésnek a szerződő felekre fennálló jelentősége mellett nagyobb és szolespbbkfrü fontossága van az általános nemzetkSzi viszonyra gyakorolt befolyásában. Fokozott mértékben áll ez a Németországgal kötött két egyezményre, amelyek közül az egyik a háború pénzügyi következményeit likvidálja, a másiknak célja pedigHkereekedelmi kapcsolat létesítése két oly fontos gazdasági szervezet között, mint Lengyelország ás Nemetország, amelyek együtt körülbelül ICO millió embert jelentenek. /Folyt, köv./
