Napi Hírek, 1931. március/1

1931-03-03 [0246]

/Briand beszédének folytatása ./ M európai szövetségre célozva, Briand kiielentotb^Tnen bánta m*g azt a tettet, hogy az európai államokat felszólította a civilizáció érdeké­ben való szervezkedésre./Nagy helyesles mindenütt, különösen a baloldalon./ Utána Frankiín-Bouillcin szólalt fel. Briand ilényeges kérdésekre non adott választ. A leszerelési értekezlet kapcsán nem tisz­tázta, vaj ion az ertekezl ten érinUtlanül fenn fogják-e tartani a vorsail­lesi szerzóaes valamennyi intézkedését. Nemetország, amely a határok r evizió­ját követeli, az ertekezletén isjiet kérdésessé tehát mindent. lehetetlenség a közeledés politikáját folytatni olyanokkal szemben, akik nyíltan, kijelen­tik, hogy Briand elveivel nem értőnek Ggyet. On létrehozta a nvugati Lo­carnot - mondotta de nem alkotta meg a .keleti Locarnót. nijZvde, -Curtius Becsbe, utazik, hogy kissé közelebb hozza Németországot Ausztriához: éuB.ez az on politika iái A z ön által rdkalriazott aédszerek nem siettetik a beke eljövetelét, de felizgatják a népeket. Az ön politiká­ja napról-napra tert veszít. Franci araszig óhajtja a békét, de kérdés, hogy Nemetország is óhr+jtja-e. On szép beszédet mondott, de nem adott vá­laszt a tenyakre. Az on politikája csupán abból áll,, hogy kii°lenti: Pán­európa a beket jelentij A magúm részéről az igazság politikáját kívánom. T X3 .Briand válaszában kijelentette, hogy Locarno, amtlyU Prank­lin-Bouillon támad, yoltakepen a vcrsaillesi szerződés bizeoyos oontiái­nak mukodesbehoz-atglat jelenti es Anglia garanciája hozta meg. Az üles folyik. T § P á r i s március 3./Magyar Távirati Iroda/A képviselőházban ma osztották szét nyomtatásban Loucheur elő-^ói jelentését az 1930.évi áp­rilis 28-iki párisi egyezmények jóváhagyásáról szóló törvényjavaslat tárgyá­ban. Az egyetlen szakaszból álló javaslat felhatalmazza a.köztársa­ság elnökét a kérdéses egyezmények ratifikálására, amelyek a trianoni szerződésből származó kötelezettségek teljes és végleges rendezését oéloz­zák, ' A jelentésben Loucheur az előzményekről beszámolva kifejti, hogy. az 1929.év augusztusában megtartott hágai értekezleten,amely a német jóvátételek kérdését szabályozza, e szabályozás nélkülözhetetlen * . . corollariumának találták a nem-nemet jóvátételek egyidejű rendezését. Két­ségtelennek látszott - mondia a jelentés - hogy a középeurőpai államok, viszonyában fennálló feszültség csupán akkor ehyhithető. ha egy szeres min­denkorra rendezik azokat a nehézségeket,amelyek elsősorban adtak okot w feszültségre. Másfelől a kisantant egyes államai csupán elvben járultak hozzá a Young-tervezethez és végleges hozzájárulásukat attól tették függő­vé, hogy bizonyos kérdésekben kielegitsék kívánságaikat, A jelentés részletesen ismerteti továbbá azokat a tárgyaláso­kat .amelyek 1929 őszén Parisban, majd 1930 január iában Hágában ós végül a rákövetkező hónapokban újból Parisban folytak. Az egyezmények.tartalmá­nak taglalása során a jelentés kiemeli, hogy Franciaország Angliával és Olaszországgal együtt anyagi áldozatokat is hozott a megoldás érdekébea : valamennyien múlhatatlanul szükségesnek találták ugyanis, hogy a rendezés előmozdításával hozzáiáruljanak a sok viszályra okVt adő optansügy szabá. lyo2ásához és a Young-terveze t egyhangú megerositéséhez. m A , Befejezésül a jelentéselfégadásra aiánlja a ratifikáló íavasla­tot és hangoztatja, hogy az egyezmények végrehajtása komoly lépést jelent előre az európai béke megszilárdítása terén, mert nagymértékben hozzájárul Középourópa megnyugvásához,, nWc^í^c. ­r r »- j e OESZAGOS LEVÉL

Next

/
Oldalképek
Tartalom