Napi Hírek, 1931. március/1

1931-03-03 [0246]

§ B\a 1 as s aíy a rna t nárcius 3* Nógrád és Hontvármegyék törvényhat°sáci bizottsága mai népes rendkivüli közgyűlésén bucSuzotF el Pályjl Páltol, volt főispánjától s érdemei elismeréséül elhatározta, hogy are^cépét a tanácsterem számára művészies kivitelben megfesteti. Soldos Béla dr, újonnan kinevezett főispánnak ünnepélyes beikta­tását március 12-ére tűzték ki és arra a szomszédos törvényhatóságokat is meghívták. /MTI/ - •— $ L ?.£, d °, n > ° árc ius 3./Magyar Távirati Iroda/ Gandhi maccsé" kely aogszakitassal majdnem egész nap tárgyalt az alkirállyal ésCSir " '• Goorgo Sonuster pénzügyminiszterrel ós végül elvileg megegyeztek ab­ban, hogy a tengerparti lakosságnak joga lesz a sót,mint a^termószet adományát gyüjtan:., termelni és eladni. Ez az angedmény nem fogja a kor­mány sömonopólimát lénVegesen érinteni, minthogy ezentúl is a lakossár' túlnyomó részének sászükségletét a hivatalos sőelárusitóhelyek fedezik. A °?gegyezés híre nagy megelégedést keltett, mert ezzel sikerült a békés elintézés egyik legsúlyosabb"akadályát elhárítani. Jelenleg az adómegtagadasi mozgalom következtében lefoglalt birtokok visszaadásáról • tárgyalnak,amelyeket jórészt az elnyomott osztályok tagjai szereztek falíszjnük olyan egyezség jön létre, hogy a birtokokat az adóhát­ralékok megfizetése ellenében visszaadják eredeti tulajdonosaiknak. A tárgyalásokat Gandhi déltájban egyórai pihenővel szakította felbe, azután visszatárt az alkirályí palotába. . . Délután Irwin lord rövid teaszünetet tartottimialatt Gandhi ínssitőül melegvizet és citromlevelet vett magához. Este 6 óra 40 perc kor az alkirály! palotába vitték Gandhi ebédjét s ebédszünet után foly­tatják a megbeszéléseket. /Francia képviselőház ülése, falytatás./ A felszólalásokra válaszolva, briand külügyminiszter utalt arra, hogy ajarlamentben állandóan nagy többség nyilvánult meg a múltban az általa követett külpolitika mellett. Vájjon a népek arra vannak-e kár­hoztatva, hogy örökké háborúskodjanak egymással? Ha egy poli­tikus kísérletet tesz a békél ,lárditására, nem szabad neki gáncsot vet­ni. Franciaország és Németország között közeledést kell létrehozni. Termé­szetes, hogy a kezdeményezés csak a győzőtől indulhat ki. Vannak nehéz­ségek és vannak veszélyek, dőre lenne, aki ezeket nem venné észre. A külügyminiszteri székben kötelessége, hegy elhárítsa a nehé&eégeket. A nemet.választások után természetesen fontolóra kellett vennie, hegy saját politikája milyen veszélyekkel járhat. De egy államiérfiunak épen az ilyen pillanatokban kell megmutatnia, hogy van benne bátorság. Ha a lapek felkorbáfsolják a szenvedélyeket, ha a politikust támadások érik, akkor önmagából,kell merítenie a szükséges erelyt, * •.. politikájának f«ly~ taaására/Ziénis: tetszés./ K^A^I . ö jp — Kszekció /?/ . . . § P á r i s , március 3. /Magyar Távirati Iroda/ Curtius becsi látogatásával kapcsolatban a Temps rámutat arra, hegy Bécsben ne­heztelnek a németekre, akik gazdasági téren nem támogatják eléggé Ausztriát. A lap uegállapitja, hegy az utóbbi időben kevesebb szó esik Ausztriának Németországhoz való csatlakozásáról. Osztrák részről lassanként felismerik, hogy csatlakozás esetén az osztrák ipart teljesen beolvasztaná a német ipar és hogy Ausztria politikai éc gazdasági téren teljesen feláldozná ön­magát. Ez fannál, inkább megfontolanné körülmény, mert a hivatalos statisz_ tifca az osztrák kereskedelmi mérleg deficitjének apadását mutatja és meg­cáfolja azt a hiedelmet, . mintha Ausztria nem lenne életképes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom