Napi Hírek, 1931. március/1

1931-03-14 [0246]

§ S z e g e d , március 14. Gróf Klebelsberg Kunó vallás­os közoktatásügyi miniszter meghívására pénteken a királyi József-műegyete­mi, a debreceni" és szegedi Alföld-kutató bizottságok ülésre fjültek össze a szegedi városházán. A műegyetemet Hültl Dezső rektor vezetésével hat pro­fesszor képviselte, a debreceni'egyetemet Milleker Dezső bölcsészetkari dé­kán vezetésével négy professzor. Késztvett ezenkívül az értekezleten Szily Kálmán államtitkár, Aigner Károly dr. főispán, dr. Somogyi Szilveszter gol­gáímester, Matusovits réter miniszteri tanácsos, erdőigazgató- Veress G-abor MAV. üzletvezető, a szegedi egyetem érdekelt professzorai, valamint a műsza­ki és pedagógiai szalderfiak nagy számban. Az értekezletet grof Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nyi­totta mee- és beszédében rámutatott az alföldi egyetemk nagy i e len tő s égére. A mai súlyos válságos időkben a természettudományok és műszaki tudományok nyújtanak útmutatást a gazdasági válságból kivezető útra. Szeged', Debrecen és a műegyetem professzorai kezetnyujtottak egymásnak, hogy . . r együttes munkával vigyék előbbre a tudomány ügyét. Hamarosan össze fog omlani az a primitivizmusból kitermelt jelszó, hogy a tudomány luxus. Sp ugy nem igaz az sem,'hogy az Alföld népe nem-érdeklődik a kultúra iránt. Itt kulturaéh­ség van, amit ki kell elégíteni. Kogutowitz Károly professzor a szegedi Alföld-kutató bizott­ság négyéves munkaját ismertette. Ennek főeredménye abban a mutatkozik, hogy ma már az"egyetem professzorai a Bélvidék műszaki és gazdasági szaké­fórriai között, épen ugy, mint az egyszerű tanyai nép között, szoros kapcso­lat létesült, amelyek gyakorlati eredményei hamarosan mutatkozni fognak. Hültl Dezső műegyetemi rektor lejelentette, a műegyetemi Al­föld-kutató bizottság; megalakulását és ismertette a távollevő Sigmond pro­fesszor javaslatait. BzeK közül'legfontosabb a tanyai központokon létesí­tendő müs2aki központok eszméié. Szeszgyárakat, szalma- és kukoricaszárfel­dolk>zást, kartont; celluloént és robbanóanyagot készítését végző gyárakat kellene létesíteni. Zelovich Károly professzor részletes statisztikai adatokkal igazolta az alföldi ut- és vasúti hálózat elhanyagoltságát. Különös figyel­met kellene fordítani a gazdasági kisvasutakra, az Alföld-kutató bizottsá­goknak ismernie kellene a kereskedelmi miniszter ut- és vasútépítő pro-, gram - ját/ ­Rohringer Sándor professzor rámutatott a vízgazdálkodás je­lentőségére a viz szegény Alföldön.. Nagyon nagy' szükség van a talajvíz ta­nulmányozására is. Ennek nemcsak mezőgazdasági, hanem szociális jelentősége is igen nagy. Az alfölökutató bizottságoknak eiső feladata volna a lecsapó-' lás.az ármentesítés és az öntözés kérdését minden szempontból megvilágítani, mert még ezt a kérdést csak egyoldalú műszaki megvilágításban láttuk. Nem igaz az az általánosan elterjedt felfogas, hogy a nép bizalmatlanul fogadja a vizimérnökök munkásságát. ' • .' :. Az elnöklő Klebelsberg Kunó gróf közbevetette, hogy vé get kellene már egyszer*vetni a primitivizálás kultuszának. A kultúraelle­nes jelszókat*nem a nép, hanem az intelligenciának időnként csizmát huzó része gyártja* , • ' /Folyt, köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom