Napi Hírek, 1931. február/2

1931-02-20 [0245]

, . 5 iffJt r a g a február 20. /Magyar Távirati Iroda/ A.Prágai Magyar hírlap vezércikke a csehszlovák népszámlálás egyik leg­ki alt Jbb seremével foglalkozik. A cikk a következőket irja; A népszám­lálási kormány rsncUlot a nomzotiség megállapítás ár a zsupán egyetlen ob­jektív kritériumot ismert, az anyanyelvet. A statisztikai hivatal népszámlálási referense és maga a belügyminiszter is * ••». i, mc^t már nyíltan elismeri a másik elvnek, a származási elvnek alkalma­zását iwförteneImi országokban elismerik a befejezett asszimilációt. Ez azt jelenti, hogy azokat a Hrdina-kat, Irepek-ekBt, öobrovolni-kat, akikkétségtelenül szláv származásúak, de német anyanyelvűek ós os éhül nem is beszélnek, önmaguk is németekhek tartják ós csurán azokat az eseteket tekintik kétségeseknek, amelyekben az asszimiláció nem teljes* Am a valóságban m történt, hogy a népszámlálő biztosok a kétes ese­tekben is,mindig a csehszlovák nemzeti érdekeket képviselték és soha­sem állapítottak meg olyan kétes eseteket, amelyek a kisebbségek javára intéződtek volna^el. A Felvidéken a befejezett asszimilációra sem vol­tak tekintettel és olyan magyarokat, akiknek elnemzetietlenedése már oly tökéletesen befejeződött, hegy az illetők egy árva szót sem tudtak tótul, egyszerűen totóknak írták oe származási jog címén. Itt vesze­delmes és kisebbsógpclitikai szempontból elhatározó fontosságú elvről van szó, amellyel végleg, le kell számolni. A névanalizis beteg dolog es semmit sem bizonyít .Ezen a jogcímen mi bátran követelhetnek a Kállayaknak, az Országhoknak. Bollayaknak és a tót közélet több ismert egyéniségének a magyar nemzetiség javára való igazolását, mert hiszen a névanalizis a magyar eredet mellett tanúskodik. Ahol verkeveredós volt, mint ahogy az Szlovenszkóban és Ruszinszkóban ezer esztendő alatt végbement, semmiféle tudománvcis kritérium sem állítható fel a szárma­zás eldöntésére. . Ha.elnemzetienedésről beszólunk, akkor meg kell állapítanunk azt a sajnálatos történelmi igazságot, hogy a fajok érintkezésében a magyar fajta veszte t a századok folyamán a más nemzetiségűek javára. El- . vesztette az Országhokat és Káilayakat, de tömegesen vesztett el városokat, községeket, egész megyéket. A török hódoltság idején Sáros megye fel3 részben" magyar'vo^.t és a mai sárosiak főrésze esetoek a törzsökös magyaroknak a véréből származik. Ma m r mind tótok. Nem szólnánk akkor semmit, ha az,,elnemzetlenitettek" önként térnének visz­sza a tót nemzethez, fiiért kell azonban őket három órás négyszem­közti megbeszélés alatt megdolgozni? Es ha akkor is kitartanak ma­gyarságuk mellett, miért keli a járási főnököknek az érdekeltek aka­rata ellenére megállapítaniuk az illetők nemzetiségét? Hát elképzelhető az, hogy ma, cmikor magyarnak lenni szinte mártirium, akadjanak olyan tóóok, akik vállalják a mártírok szerepét és a hivatalos akarat el­lenére megyaroknek deklarálják magukat.? /a/ ^Bukarest, február 20. /Magyar Távirati Iroda/ A képvi­selőház t-fliau* délutáni ölesén báró Jósika Siklós maygarpárti képviselő íSSwMtfSftoSStábornok vasúti vezérigazgató rendelete eUen, amely­ben f ?ezelgazgató ne|lltja a vasút alkalmazottainak bármely kisebbségi wolv hasznalatát. Jonoscu rendelete - mondotta Jósika báró ~ el es^len­tit ben áll a belügyi államt itkárnak néhány mppal ezelőtt a kepyiselőnazban t«tt aU f üe±x &l± . figyelmezteéésóveí, hogy ha nem történik jogorvoi­iflt fibben a'kórdésében, illetőleg a kormány nem vonja vissza ezt a rendé­letet amely a llXutálisabban aogtiltja a' kisebbségi nyelv ok hasznalatát a vatttti AMaazottakn*, akkor a magyar kisebbség meg fogja állapítani, hol? a kormánv ozzol a rendeletével megsértette az anyanyelv hasznalatáról szüó a nmzetSzi szerződéseket és így I magyar kisebbség kénytelen lesz pa~ naszával nemzetközi fórumokhoz folyamodni. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR í- .' .'-**• **" *4T K. szekció **

Next

/
Oldalképek
Tartalom