Napi Hírek, 1931. február/1

1931-02-03 [0244]

5 Dr, Ch. Bakkor van Boase asszony, e Népszövetségi Ligák Nemzetközi Uniója kisebbségi bizottságánrk holla.no, alelnöke, aki néhány év el tt t lefe^varzés kérdéséről már n gysikerU, előadást tsrtott, m délután i K^gsar KUlu^yi Társaságban £ nemzeti kisebbségek problémájáról ?, D's Pvoblem der nctionr.lon iíinderheiton uní seing 3a/deutung für den írie­den" cimmel tartott elófíást. A parlament delegáciosteimében megtartott előadáson Apponyi Albert gróf elnökölt. Az előadó a kisebbségi szerződések lojális keresztülvitelének i e cr n ro<7 0 V: nehézségét abbén látja, Kog~ azok EZ államok, amelyek e kötele* zettsé£ttkot magukre vállalták, magukat háttérbe szo itva látják és ugy ta lálják, bogy ez ?z állapotuk a népszövetségben lefektetett egyenlőség eszmé­jével ellentétben áll. ; z ÍZ érzésük némileg indokoltnak látszik, ha a ki* sébbségeket véf ; ő szerződések keletkezésének történeta után kutatunk. % köte­lezettségeket •' '•• . • - •• ' ' . ' azért ruházták rá ?Z illető allamokr?, mert állítólag bizonyos kormányzati elvek elisme­réséről volt ssó É amelyeket Európa egyéb államriban általánosságban már ke­resztül vittek. A háború utáni különleges politikai konstelláció alkalmat a­cíott a győző államoknak, hog^ e kötelezettségek keresztülvitelére egy nem­zetközi ellenőrzést kívánjanak. Ennélfogva elméleti és rvakorlati okokból a különféle nemzetközi szervezetek /Népszövetséa-i LirákTJniójs Nemzetközi Jogi Egyesület. Inte-parlamentáris Unió stb./ a kisebbségi védelem általá­nosítása mellett foglal f-a k állást. Gyakorlatilag azonb n ilyen ellenőriz­tetés- e s iát szántukból a nagyhatalmak sohasem lesznek kapnotok. E tekin­tet ben legfeljebb annyi érhető el, hogy a védelmi szerződések főbb irányé 1­veit lemérik el, amennyiben azok az e yen személyes szabadságát és vclameny­nyi állampol ímúi e törvéveiőtti egyenlőségét követelik. Úttörő lépés e tekintetben /népszövetség e/yik 1922. évi határoz.-ta. amelyet a legutóbbi Motte-féle jelentés újból aláhúzott. Ellenőrzés a.yébfcént kétféle különböz­tethető meg; a népszövetségi garancia terjedelme és egy megfelelő eljárás alkalma sasa. .blóDbit kimoriti a tanácstagok az a joga, boa - a szerződéssze­gést - tanács elé hozhatják. e A?4 , ez eljárást illeti és különösen az úgynevezett hármas bi­zottság által vlo kezelese t,'ez mindezideig meglehetősen hézagosnak mutat­kozott. Hiányzik/ lehetősége, hogy a pnszos az illető kormány felvilágo-­sitásairol tudomást szerezzen, valamint hiányzik a nvilvánosság ellenőrzése. b tekintetben a madridi tanácsh: tározttok ugyan némi' javulást hoztak. Tígy a­zonbrn bizonrös: a tanács mem alkalmas arra, hogy a kisebbségek szent jogai tekintetében feladatát kielégítő móron lássa el* Nem várható el a politiku­soktol :,oy bizonyos látszol:..- detail kisebbségi problémáknak ugyanannyi mttpearntenzitást szenteljenek, mint a magas nemzetközi politika feladatai­nak ; Lmd a zónáit sl a kisebbség jogi felhatok a legnagyobb jelentőséggel bír­na K, mert óriási népcsoportok somsáról van itt szóT A nemzetközi szervezetek ismetelten javasoltak, ho". a tanácsot feladata teljesítésében e£y állandó bizottság támogassa, hasonlóan a m-.ncátumos bizottsághoz, amelv a szükséges előmunkálatokat is megteszi. Ez $ jr v-slat azonban szignatáriüs államok ha­tározó t ellenzésével találkozik, mert nem hajlandók kötelezettségeiket a kisebbségeket illetően továb': bővíttetni anélkül, hogy más államok is ily kötelezettségeknek alávettetnének. ' b • J /Folyt, köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom