Napi Hírek, 1931. január/2

1931-01-27 [0243]

Látod, kedves G., mi akkor már csak azt kerestük, hogy melyik gyorsabb. Amikor a part már csak mintegy harminc méterre lehetett, a én epén szájamba vettem mairózkósem pengéjét, H* második tiszt és csócakparancsnok megszólalt: - Irány 2 perccel jobbra! Homokos öblöt látok. Habár már a hideg viztól és széltől szinte dermedtek voltunk, újult és is ^magyarázhatatlan erővel húztuk meg az evezőket, irányítottuk a csónakot ,~.z Öböl, az élet felé, arc llyel m immár leszámoltunk. Hát te ateista ember, azt kérdem én, mondd hát, van-e fölöttünk egy Mindenható, iósá^os Úristen? Azonban az örömünk majdnem kárunkra lett. Mert a parttól mintegy husz méterre egyszerre csak egy óriási, úgynevezett dupla hullámot látunk és hallunk közeledni. - Vigyázz! Fékezz! - hallatszik a parancs, Esaolt 4 szerencsénk, mert ha ez a hullám osak egy kicsit is oldalba kapja a csónakot, mindenestől a fenékig sülyed, forogva mint az orsó. /Es „ tulajdonsága a dupla hullámnak./ Azonban sikerült. Az az egy hullám jó tiz méterrel tolta közelebb a garthoz a csónakot. Az első ilyen hullámot követte a második s rögtön utána a harmadik. A második hullám kormányosunkat mint a pelyhet emelte a magasba s csak az volt a szerencséje - de á végén majdnem a veszte is - hogy esésközben sikerült elkapnia a csónak oldalán levő mentőkötelek egyiket. Azonban a kormányos nélkül maradt oaónak teljesen oldalt fordulva kapta most már a harmadik hullámot. Nem fordultunk ugyan fel, de a 19 emberből osak négyen maradtunk a csónakbarj, amely ekkor már majdnem feneket ért. Mielőtt a negyedik hallémot kaptuk volna, kiugrottam

s a viz majlnem vállig ért, éreztem, hogy ni cipőmet sziklába vágtem /alaposan felhasította az orrát/, azonban egy lépés és atomokon voltam, a következő hullám ellökött uf

yan, de visszahúzni már nan tudott. Alig álltam lábra a parton, hátraordulva rémülten láttam, hogy a szegény kormányos még mindig a csónakot szorongatja az orránál fogva, egy másik ember /a fütő/ pedig az oldalánál kapaszkodik és mindkettő segítségért kiabál. Kedves G., habár csak abban a percben kerültem szárazra, azonnal visszafordultam az ács felé /ez volt a kormányos/ s épen idejében, mert abban a percben, amikor elkaptam az egyik kezét, a másikkal elengedte a csónakot, amelyet a viz a kormányos fejének vágott* Ezután én vállamra kaptam és partra vittem a kormányost* Amit ezután láttam, azt nem fogom elfelejteni, amig élek. .': Ziberna Marii olasz származású hajóács, aki mér 14 eve hajózik, a kezem között a jó Istent éB édesanyját emlegetve, pár perc alatt teljesen megőszült, Osak hosszas támogatás után tért magáhos, de ereje teljesen elhagyta s mikcr körülbelül egy óra múlva nekivágtunk a hegynek, csak két ember támogatásával tudott mennfc. A másik, a fütő, rosszabbul járt. A csónak a mellere zuhant s csak annak köszönhette életét, hogy ott még elég mély wlt a viz s amikor felbukkant, a szakácsunk a halánál fogva húzta partra. A csónakod ésak percek múlva lehetett ismét Megközelíteni. Az első matróz megfogta a vonókötelet, a partra hozta, s azután - aki csak tudta - húzta. Csomagjaink fele eltűnt. A parton a csónak darabjai, ruhadarabok,

#

egy hordó kétszersült, cig^rette és más hevert szanaszét. Ez volt a mi srsunk. /Folyt, köv./