Napi Hírek, 1931. január/2
1931-01-16 [0243]
§ R ó m a. január 16,/stefcni/ Mussolini miniszterelnök napi parancsot intézett Balbo légügyi miniszterhez az oceanrepülő legi flotta számára. , . tfa*U' , , , , - . * . Napi parancsában kijelenti a mimszteidnök. hogy első gondolata annak az öt bajtársnak szál, aki Bolamában hősi halalt halt. Az 5 áldozatkészségük pildát mutat a gyávák fölényesf szkepticizmusának arra, hogy ez oceánrepiilés valóban néha halálos áldozatodat is követel. Az Olaszország-brazíliai oceánrepülés példa nélkül áll a világtörténelemben, Azt mutatja, hogy az olasz aviatika gépemberhez hasonlít. Az olasz aviatika dicsősegét és nagyságát általános elismerés k.sén az uralkodó család, a kormány és az egész olasz nép részéről, * r^Sr sz alkalomból hogy az olasz repülőraj átrepülte a hatalmas 0ceánt. Sz az # esemény örökre emlékezetes marad a történelemben. Brazíliába szíves hazi^gazda, olyan nagy örömmel fogadta az olasz repülőket, hogy azt Olaszország sohasem felejti el.,*Olaszország/büszke fiaira, akik a dicsőséges forra-dalom tizedik évfordulóján nagy dicsőséget horkctf. az olasZDaviatikár.a... Bajtársaim! Az olasz szárny nagyságát ti mutattátok meg az egész világnak! Éljen a királyid/MTI/ L Kioldj & a Wfifaró* C* -o- § L o n d o n, január 16. Edvoard Price Bell, a Chicago Daily Nevísban azt fejtegeti, jiogy Európa na ópugy félreérti az amerikai külpolitikát, nint a párisi béketárgyalások idején, midőn azt hitték, hogv tilson elnök Anerikát jelenti. Ezt a tévhitet kellemetlen kijózanodás"követte, midőn bebizonyult, hogy «nerika alkotmánya erőse bb az elnöknél. Ma a francia reviziőellenes propaganda nég sokkal veszedelmesebb tévhitet terjeszt Európában. ízt állitják, hogy Amerika ellenzi a békeszerződések revízióját, s az antireviziomsták^t támogatja. Bárraelv értelnesebb amerikai iskolásgyermek tudja, hog^ l.ne-xika távol fogja magát tartani a versaillesi, st. g rrinini és triubni sz rződésekből származó" súlyos bonyodalmaktól, m rt hisz nem is ratifikálta ezeket a szerződéseket, amel r ek kivül esnek ,kötelezettsége körén. Nyilván még a legkiválóbb európai lnpok sem vetik meg a legüresebt fecsegést külpolitikai kérdésekben. így például a oárisi Journal des Débats azt akraeja elhitetni, hogy Stimson, az óvatos" aoer ik*i külügvniniszter, ridegen megintette a német nagykövetet^ hogy Nénetország 'fegyverkezési íelégetései a Kellogg-egyeznény~ m-gsértesét 'jelentik. Az ilyen fócsegesek - igy folytatja Price Bell - non szolgálják g franciák erdekeit. Sokkal jobb volna, ha felvilágosítanák őket, hogy ~A ne rí ka bölosesége es igazságszeretete sohasem fogja helyeselni az európai r viziós törekvések oűfin irányuló militarista hadakozást, ÍJ revízió kérdését az észnek, a békülékenységnek, s az államférfiúi belátásnak, non pedig a fegyverek fölényének kell eldöntenie. Mussolini igon helyesen mondja, hogy az 1919.-i szerzőáesákk nen terrhatnak örökké. Világos, hogy a modern nemzetek nen viselhetnek mindig k^tonű kényszer zubbonyt, s na il-vesmire akarják őket kényszeríteni, abool csak súlyos veszélyek származhatnak. Edvsard Price Bell egyike Amerika legtekintélyesebb újságíróimk. Köztudomásúlag Hoovcr elnök egyik bizalmas bnrátia, s jelentékeny r&sza volt s Hoover és MacDonald közti 1929 • /töla-lkozás l&trehoEás^n- .A<T ./ gui)
