Napi Hírek, 1931. január/1
1931-01-14 [0242]
Amig ebbon a keretben mozgunk, senki sem tartja a törvényhozás'állásfoglalását tőke- vagy iparellenesnek. Nincsenek láthatatlan kezek. Nem tudott volna semmi fele olyan intézkedéshez hozzájárulni, amelyért gazdasági vonatkozásban ne tudná a felelősséget vállalni. . Sokan kifogásolták a rendelkezésre állá anyag hiányosságát és kevés voltát. Azt várták, hogy a miniszter széleskörű adatókat tar Tol arról, hogy a kartellek'miként folynak bele az áralakulásba. Köztudomású, hogv kartellek vannak. Ezek a megállapodások ' L ép olyan szerződések, mint bármely más, amelyet előmutatni senki sem kötet fi Ugyanígy vagyunk a kar te llekkel is. Nem tudtunk azokba eddig belelátni. A Hemetcrszágban és Ausztriában a kar telikérd és ben régebben tartott ankétek epe n azért maradtak téljesan eredménytelenek, mert a kartellek nem árultak el a maguk lényegét. Miután az a feltevés, él az emberekben, hogy a kartell lek nem maradnak meg mindig a megengedett gazdasági célzaton~belül, a törvény javaslatnak épen az a célja, hogy a kartelleket a szerződések ismeretébon a jogosult keretek közé visszaszorit§a, vagy, ha szükseg* nincs reájuk, meg is szüntesse őket. A törvény a fegyvert adja meg arra„ hogy az anyag betekintése megtörténhessék. .... .. Rámutatott ezután arra, hogy az árelemzés nem valtja ki azokat a hatásokat, amelyeket tőle várnak. Helyesen vetettek fel egyesek, hogy az egész kérdésben a', intézkedésekben rejlik az ero. Rámutatott azonban arra, hogy'nem mindig feltétlenül szükséges, hogy, bírósághoz kerüljenek az ügyeké Ha a koimán?'tárgyalásaival megfelelő helyzetet tud teremteni, ez teljeáen elegendő, mert hiszen komoly gazdasági eredményeket aka-runk elérni; Ha a különböző országokban történt törvényhozási intézkedéseket nézzük, látjuk, hogy azok mind csak a kísérlet stádiumába* vannak. Bismarck kormánya annakidején feloszlatta a vaskartellt, utóbb azonban kénytelen volt újra összehozni épen a nagy gazdasági dezorgamzació miatt • ,-, i o TII t Miért mutatkozik a kartellkérdés ma olyan elesnek? Slis# meri, hogy a'kartellkérdést kimélyítette az agrárkrízis s ebben igen eros indok rejlik. A másik tényező a világháború volt és az utána bekövetkezett események, amikor a kartell akaratlanul is jobban kihasználhatta a koniunkturát . itt sok tekintetben az a toeggondolas nélküli európai gazdaságpolitika is hibás, amely.' a legutóbbi tíz évet jelJemzi. Vámkonferenciákat tartottak, gyönyörű megallapocasokat hoztak, mihelyt azonban szétmentek a konferenciák, uibol emeltek a vamokat.,Megszülettek az uj autonóm vámtarifák, amelyek jobban megadtak a lehetőséget a kartellek kialakulásira. " ^ ' & vám nem fe itétlenül szükséges kellék a kartellek kialakulásához.Különbségét kell tenni e tekintetben az egyet álLmok között, ahol tőkében leirt, legjobban felszerelt es majdnem egyéb vearsenyen kivul álló ipar van. vagy afíol az ipari termékeka természettől adót tan monopóliumot jelenWF vam nelkul ifl lehet kartellt képezni. A vöám kartellképző hatása annál'jobban érvényesül,.. ra ffl rá van utalva, OCT gazdasági terület arra, hogy iparát a kívüle álló Ver sennyel szemb&enevelje, ift állunk azonban fémben azzal a kérdéssel hogy miként Se hetne összhangba hozni a védelmet a kartell esetleg indokolatlan kihaTÍí.ználásaivalllemben. A maga működést körében hív átkozott a már eddig töriieént megcadsjrokra, /Folyt, köv./
