Napi Hírek, 1930. december/2

1930-12-17 [0241]

§ /-/ P rágó , december 17. /ilr.gyar Távirati Iroda/ Bohra Rudolf magyar szenátor a szenátus költségvetési vitájában mondott beszédében a többi között reflektált Habrmann szociáldenokratas szenátornak az ismeretes Garami ós Soukup-féle levelezés kapcsán Magyarország ellen Intézett kirohanására, amely Bohra szerint egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a ket nép között a közeledést előmozdítsa. Bohra a le gerely esebbea tiltakozik, hogy a prágai szenátusben ilyen hangot ütöttek raeg és csodálkozásának ad kifejezést, hogy egy volt miniszter egy más^k állam belügyeibe ilyen módon beleavatkozik. Beszéde tofábbi során Böhm rámutatott arra, hogy a kormány részére osak két ut áll nyitva, anely az ország jövő boldogulását irányithat ja, Az egyik az idazi demokratikus, békés szerződőé • ufja, az állam összes polgárainak boldogítása, a másik ut - amelyet ez a kormány sajnos teljes energiával, tudatosan követ - a háborús ut, "Z>,. , Harmadik ut nincs. Meg kall végre nyíltan mondani, folytatta Böhm, hogy ebben az állnmban tudatosan a Háborúra dolgoznak, ezt az államot pedig nem azért teremtették meg, hogy mohó fegyverkezésével állandóan nyugtalanítsa békés szomszédait es ezáltal tűzfészke^legyen Európának. Ma száz ós százezren munka nélkül álln-ks szemben a téllel, 9 katasztrofális helyzetben lévő mezőgazdaságnak a kormány nom tud hitelt nyújtani, a hadserege pedig több mint kétmilliárdot pazarol. Ha a kétmilliárdnyi összeg felet a kisebbségek kulturális és szociális alátámasztására fordítanák, az jobban biztosítaná a köztársaságot mint az a haditerv, nely százezernyi szuronyro, ágyún ós repülőgópro támaszkodik ós amelyet esetleg az ellenfel által nlaposnn előkészített zárszámadás halomra dönthet, Prága a nemet határhoz olyan közel fekszik, hogy esetleges konfliktus esetén *24 óra alatt romhalmazzá változtath-tiak * repülők bombái. Mi indokoltabb tehát, mint az összes európai államokkal való őszinte műgbókülés ogy osetlogos rovizió árán is , n háborús szellem likvidálása, ^.mely ennek az államnak a jövőjet biztosítaná, vngy a folvtonos háborure való készülődés, amely ezt a kis államot gazdaságilag m?gingetja? Böhm ezután rátért a gazdasági helyzetre. Megállapította,, hogy •# ' Csehszlovákiának Jugoszláviával sincs kereskedelmi szerződése, Romániával van ugya£,de Románia felvevőképessége közepes. Ilyen körülmények között nemosak érthetetlen, de valósággal ellenséges cselekedet a cseh iparral szemben is, hogy a magyar kereskedelmi szerzgdóst kellő időben nom újították m^g és az ipart a könnyelműen felidézett váoháboruval olyan helyzetbe juttatták, amely anna^ további romlását rohamosan elősogiti. A magyar kereskedelmi szerződést teljesen indokolatlanul és meggondolatlanul bontották fel, gondoltak arra^ hogy Magyarország időközben gazdasági terményeinek és feles állat áll ományánek megfelelő piacot létesít. A külügyminiszter ur diktátori allűrjcire,ismerek,rá, végezte beszédet Böhm, a kormány a logutóbbi elhibázott ténykedésében.