Napi Hírek, 1930. december/2
1930-12-27 [0241]
Berlin, december 27./Magyar Távirati Iroda/ A Der Tag cimü napilap karácsom! számában vezető államférfiak, nevezetesen iíussolmi olasz miriszterelnök, Schober osztrák külügyminiszter és gróf Károlyi Gyula magyar külügyminiszter nyilatkozatát közli a békeszerződése revíziójának kérdéséről. Mussol ini nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy már többször egész világosan beszélt a békeszerződések revíziójának lehetőségéről es szüksegessá;áől. A békeszerződések revíziójának a lehetőségéhez való ragaszkodás egyáltalán nem esztelen és megvalósíthatatlan kívánság, mert ez a lehetőság kifejezetten benne van a 1 népszövetság alapszabályaiban. Végül is kategorikusan meg kell állapítani - mongja Mussolini - hogy a reviziótnem ne:.,zeti agresszív izmusból, hanem elvi alapon az igazságosság/és az erkílcsín alapuló okokból követeljük, már pedig az / ön/ igazságosság ás az erkölcs az. egyedüli alapjai a népek közötti tartós Békének. Schober dr. osztrák külügyminiszter kijelenti, hogy Ausztria nemet népe sohasem titkolta azt a véleményét, hogy a st, germaini békeszerződésben .1 keserű igazságtalanság árle az osztrák népet először is azáltal,"hogy e szerződés az Osztrák Magyar Monarchia egységes gazdasági területet önkényesen feldarabolta, másodszor azzal, hogy a szerződés megtiltja az osztrák népnek a Kémet Birodalommal való egyesülést. Az osztrák államférfiak az osztrák nép túlnyomó töbuségével való egyetértésben ennek ellenére sem hagytak . ' semmi kétséget az iránt, hogy a békeszerződés revízióját csak baratssgos uton alcarják elérni. Scijober kancellár nyilatkozata végén kijelenti, hogy Ausztria sohasem akar, résztvenni olyan politikai, vagy akar csak gazdasági kombinációban, amely a toémet birodalmat kizárná, vagy - pláne allémét Birodalom ellen irányulna. Gróf Károlyi Gyula magyar külügyminiszter nyilatkozatéban a következőket mondja: A békeszerződések revíziója igen nagy horderejű kérdés, amely messze túlmegy a magyar nemzet politikai érdekeinek és kívánságainak határán. Ez a kérdés nagy nemzetközi problémává lett, mert_ a békeszerződések sulyos gazdasági és ennek következtében társadalmi veszélyeket is idéztek fel és minden állam kénytelen ezekkel foglalkozni. Ezáltal ezek az államok akaratuk ellenére is kénytelenek eljutni a békeszerződésekhez, mint válságos helyzetük kiinduló pontjához. A # különbség osak az. hogy a revízió követelése egyes államok közvéleményében nyíltan kifejezésre jut, másutt azonban még lappang ez a követelés, Soen azért mert itt úgyszólván az egész világot érdeklő kérdésről van szó, senki sem gondol arra, hogy azt valamely politikai csoportosulás erőszakos hatalmi eszközeivel kellene vagy lehetne megoldani. Meggyőződésem _ folytatja a miniszter - hogy ilyen erőszakos kísérletek . . • ... > -- .' ^_ ... ~...~~~. r - — csak kárára lennének, amaz erők szabad kifejlődésének,amelyek - épen Európa állandó békéje és az abból fakadó általános gazdasági fellendülés erdekében - előbb vagy utóbb szükségképen kiküszöbölne azokat az igazságtalanságokat, amelyeknek eredő oka^i a háborús atmoszférában # keJa tkezett békeszerződések és amelyek a népek között állandó gyanakvást és nyugtalanságot okoznak./Folytatása következik/