Napi Hírek, 1930. december/1

1930-12-02 [0240]

§ i Magyar Távirati Iroda jelenti: A felsóház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottsága ma délelőtt Bernát István elnöklésével ülést tartotvaz állami szabályozás alá nem eső vízfolyások kártételeinek elhárítását célzó munkálatok állami támogatásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A kormány részéről Mayer János földmivelésügyi miniszter vett részt az ülésen. / amelyen Khuen-Hóderváry Károly gróf előadó ismertette a törvényjavaslatot és a Javaslattal kapcsolatban benyújtott feliratokat. Szőke Gyula kívánatosnak mondotta, hgy a kultúrmérnöki hivatalok hatáskörét az állami szabályozás alá eső vizimunkálatokra is kiterjesszék. Javasolta továbbá, hogy a minisztérium fokozottabb felügyeletet gyakoroljon valamennyi vizi munkálat felett és figyelmét terjessze ki az erdekeltek anyagi túlterheltségére és a vízmüvek elhanyagoltságára. Mayer János földmivelésügyi miniszter részletesen ismertette azt a nagy munkát, amelyet a magyar állam a viz szabályozás ok terén a múltban végzett, továbbá azokat'a célokat, amelyeket a " V mostani törvényjavaslattal kivan elérni. Hangsúlyozta, nogy a maga"részéről is szükségesnek tartja, hogy a kultúrmérnöki beavatkozás nagyobb mértékben történjék mint eddig, mert a mult tapasztalatai azt mutatják, hogy szakszerűség hiányában a közigazgatás minden jóindulata mellett is elhány or golta az átadott vízmüveket, A'miniszter felszólalása után a törvényjavaslatot ugy általánosság bah,mint részleteiben elfogadták s ezáltal a benyújtott feliratok is elintézést nyertek. § A Mbgyar Távirati Iroda jelenti; A felsőház közgazdasági és közlekedésügyi bizottsága ma Bernát István elnöklésével ülést tartott s azon a márkázási törvényjavaslatot, továbbá az Alföld fásítása tárgyában beérkezett feliratokat és törvényeket tárgyalta. Khuen-Héderváry Károly gróf ' előadói ismertetése után Ruffy-Vtirga Kálmán példákkal igazolta a márkázás jelentő ségét. Hangoztatta, hogy van annyi elit búzánk, amennyit a külföld tőlünk igényel. Az a fontos, hogy becsületesen szállítsunk és azt a lisztminőseget küldjük ki, amit eladtunk, akkor nem lesz panasz a magyar búzára és lisztre. A^külföldre menő lisztet első sorben sütoképessége szerint kellene márkázni* Ha a pékek aszerint kapják a lisztet, hogy mily en célra akarják azt felhasználni, akkor visszaszerezzük a magyar liszt régi hírnevét. Márkázni kell a babot és a többi külföldön keresett terményeinket, mert ha egyforma értékű'árut tudnnk nagyobb tételekben szállítani, akkor jobb árakat érhetünk el. Borbély Gvörgy örömmel üdvögölte a törvényjavaslatot, majd azt javasolta, hogy a liszavidéki búzát, amelyet M a külföld ezen a néven már ismer, külön minősítsék és ugy hozzák forgalomba. E célból a minősítési eljárást lehetőleg decentralizálni kellene és a tiszavidéki búzát nagyabb vidéki gócpontokba #

. tárházakban kellene egybegyűjteni. A tárházad építése nagy erdeke a mezőgazdaságnak és erről a költségvetésben gondoskodni kellene. Hibáztatja, nogy mikor a mezőgazdaság evidens érdekéről vian szó, nehezen lehet a megfelelő összegre szert tenni, holott a gazdák . -a költségvetés összeállításakor nem szoktak elzárkózni olyan igények akceptálásítél sem, amelyek esetleg kevésbbé szükségesek vagy fontosak* Külképviseletünknek nagyobb gondot kellene fordítania* a mezőgazdáéatgi kérdésekre és különösen az export megszervezésével kellem ne foglalkoznia. . ' ' . ofii-Lrr, /Folyt, köv./