Napi Hírek, 1930. december/1
1930-12-04 [0240]
§ P á-r i s , deoember 4. /Magyar Távirati Iroda/ A háboruelőtti állaaadósságoK rendezésére összeült értekezlet e hónap elseje óta Parisban ülésezik Armitage Smith elnöklésével. Jelen vannak az utódállamok képviselői, Magyarországot Zsigmoady Kálmán • t miniszteri tanácsos'és vásárhelyi István pénzügyminisztériumi miniszteri titkár képviseli. Az úgynevezett párisi közös pénztár képviseletében az angol, francia, holland, svájci, német és belga hitelezők megbizottai vannak jelen. Mint ismeretes, a jóvátételi bizottság által megállapitott felosztási kulcs szerint ajnemhi ztos jtot t adósságból / ]SEgvar országot 45.733 1. a biztositott adósságból^,492 $, terhelte; ami névérlókban 1056 millió aranykoronát jelent. Ez a tartozás a következőképei oszlik meg: ,_4 %-os aranyjáradék, 1913 évi 4,5 f 0-os járadék, 1914 évi 4.5 ^-os törlesztéses járadék és 1910 évi 4 Jfe-os biztosított járadék. A békeszerződés szerint Magyarországnak ós az utódállamoknak a kölcsönök szolgálatát a régi külfölddel szemben száz százalék." aranyban kellene ellatniok. Magyarországnak e szerint évente összesen 32,648 , 286 pengő kamatot és ezenki\ül a törleratóses járadékoknál megfelelő törlesztési részletet kellene fizetnie. Az adósállamok súlyos gazdasági helyzetére való tekintettel a hitelezők 1923-ban Innsbruckban, majd 1925-ben Prágában hozzájárultak ahhoz, hogy a föntemlitett kölcsönök szolgálata ne az aranyérték száz százalékában, hanem az aranyjáradéibiál az arany érték 32 százalékában, a többi kölcsönnél az aranyerték 27 százalékában láttassák el. Ezen az alapon a magyar állam évi terhe jelenleg 10.156,156 pengőt tesz ki. Mind a négy emiitett kölcsönnél az 1921-tol vagyis a békeszerződés életbelépésétől 1926-ig terjedő időszakbanesedékessé vált és nem fizetett IV.. kamathátralékok cimén külön is fizet Magyarország 1937-ig bezárólag kereken Smillió pengőt, ugy hogy a kamatszolgáltatással együtt összesen 13.197,060 pengő terheli a magyar állam évi költségvetését, . . . . , ,^ innslji : uck i ós prágai egyezményben kikötött valorizációs kulcsot 1931 január elseje előtt revízió tárgyává teszik abban az esetben,. ha az adósállamok pénzügyi helyzete az 1923 évi állapottal szemben ez időpontig javul. E revíziós klauzula alapján az utódallamok mar többször összeültek Rómában, Bécsben és többizben Parisban, amely • alkalmakkor több tervet dolgoztak ki, de megegyezésre jutni nem tudtak. A legutóbbi, Parisban októberben kidolgozott tervezet szerint .amelyet a delegátusok csak ad referendum fogadiák el, és amelyet december elsejéig meg egy kormány sem tett véglegesen a magáévá, a 32, illetve 27 %-os kulcs az örökös járadékoknál 25 ev alatt 70 %-ig emelkednék, azután további 25 évig változatlan maradna, az 1914 évi 4.5 ; 0-os törlesztéses járadéknál a második ' 25 évben, tehát 1955 után továbbfolytatná az enelkedest, meg pedig oly Mádon, hogy az utolsó öt évben szaz százalékot erne el. Az örökös járadékok a második 25 évben átalakulnak t orlsszteses kölcsönökké es ebben a 25-éves periódusban a tőke az ereíleti aranyertek 70 %-aval terül trölesztésre. A 4 %-os aranyjáradék, iegnagyobb részét alkotja az adósságoknak, mégpedig 670,559.640 pe 5R t A« , 0 wk lenne valorizálva. Az 191-Tévi 4.5 %-os törlesztései iáSS^^ffriLW^Í í? 11 * 6 ki^TeSLát amit száz százalékig valorizálnak . csupán egyhetedet teszi ki az aranyjáradék tőkéértékének./Polyt.köv./
