Napi Hírek, 1930. december/1
1930-12-03 [0240]
G§ Bakarost, december 3./Magyar Távirati Iroda/ A képviselőház ma délutáni ülésén Manoilescu ipari es kereskedelemügyi miniszter beszámolt a genfi kiküldetéséről,' ahol a nemzetközi vámtárgyalasokon Romániát képviseltei. Beszédében rámutatott .. . ; arra, hogy a konferencián résztvevő'agrárai a;. ; j lamokkal ••• ^ a legteljesebb szolodaritás veze%. . Romániát, Különösen kiemeli Jugoszláviát es Csehországot, minthogy delegátusaik a legőszintébben támogatták Romániát, amelynek*Maggearu előzetes tárgyalásai folytán, vezető szerep jutott a nemzetközi gazdasági konferencián. Ezután a konferencia tárgyalásairól számolt be; T Figyelmeztettük az ipari államok képviselőit, hogy eddigi politikájuk inkább saját maguk.mint az agrárállamok ellen irányul. Az agrárállamok" röldmüvestömege legfeljebb leszállítja életnívóját,de mindenképen megél,mig az ipari államok ipari munkásai sokkal sötétebb jövőnek néznek elébe. Az európai államoknak meg kell teremteniök az egymásközti szoros együttmükö dést ós véget kell vetni a jelenlegi lehetetlen helyzetnek, hogy a nyugati államok gaoonaszükségletűknek csak 15 %-át szerezzék be az európai.agrar^ államokból, tehát azokból az országokból, amelyek felé iránv ulf'eTsodorban" ipari exportjuk. Ennek az együttműködésnek az agrárállam ok Kialakult nézete szerint a preferenoiális rendszer lenne az alapja, amely biztosítaná az európai gabonának a tengerentúli gabonával való versenyképességét. örömmel állapíthatom meg - mondotta Manoilescu - hogy Genfben álláspontunkat honorálták, amellyel elsőizben történt meg a preferenoiális rendszer hivatalos elismerése. Románia a közel jövőben kereskedelmi tárgyalásokat kezd két ipari állammal s a tárgyalások alapja'ez lesz, beszéde végen kérte a képviselőházat, ve^ye tudomásul beszámolóját, . A Hőz ezután napirendro téri ós a felirati vita kapcsán Gafonou kormánypárti képviselő,volt külügyi ós közlokedósügyi államtitkár szóit a felirati javaslathoz és beszédében főképen külpolitikai kérdésekkel foglalkozott, Európaszerte - mondotta Gafenou - nagy nyugtalanságft lehet tapasztalni ós ez a nyugtalanság a nem épen legnormálisabb olasz-francia dip, lomáciai viszonyból, a revizionista mozgalmakból, de legfősképen Oroszország katonai készülődéséből származik. Románia külpolitikájának állandó és soha nem változó célja a béke megszerzése volt, Románia nyugati szomszédja, Magyarország, nagy szenvedéllyel indította meg és támogatja azt az akciót, amely e békeszerződések revízióját cé lozza ós amely a t román külpolitikát s magát az országot is létalapjában támadja meg. Románia Magyarországgal,a két ország közö?' gazdasági érdekei folytán,békés együttműködést óhajt, épen ezért meg kell értetnünk a magyarokkal, hogy ilyen együttműködés csak a jelenlegi helyzot respektálása mellett lehetséges. Ami Olaszország magatartását illeti Romániával szembén, Románia egy pillanatig, sincs kétségben a felől; hogy ez a testvérország, melyhez Romániát több Darátsági szerződós köti, a békeszerződés revizioja mellett elfoglalt magatartása ellenére egy'pillanatig sem gondol arra,'hogy megbontsa nománia területi integritását.Ezt annál is inkább hisszük, minthogy ellenkező esetben Olaszország azt az elvet támadná meg, melynek alapján saját nemzeti egységét sikerült kivívnia. * Ami az orosz-román viszonyt illeti, a valóságokkal jobban számoló külpolitika szükségességét hfme-oztatta. ~ • • ' o.acr/.cca .avLiTAn * IS i : _t
