Napi Hírek, 1930. november/2

1930-11-22 [0239]

/A "berlini-Bethlen-nyilatkozat. I. Folytatás./ - Mindkét nemzet legfőbb célja a teljes cselekvési szabadság visszanyerése és a népek egyenjogúságánakJ-a^reállitása a nemzetközi életben a béke eszközeinek igénybevételével. Ebből a politikából folyik a leszerelés kérdésében tanúsított analóg magatartásunk is.. Ez a békepolitika szülte meg azt a követelményt is, hogy a nemzetek f okozót tabc együttműködésére kell törekedni, természetesen mindig ama feltételek mellett, hogy ez a törekvés nem vonja maga után a lemondást ama békés fejlődés lehetőségeiről

t amelyre'minden nemzetnek feltétlenül szüksége van jövőjének biztosítása erdekében. Bebizonyult, hogy ezt a politikát folytatni hasznos és szükséges. Ez a politika éleszti azt a reményt, hogy sikerülni fog a teljer: nemzeti szuverenitást elérni minden téren. Alkalmam volt külföldi hivatalos látogatásaim alkalmával a magyar külpolitikának ezeket az alapgondolatait az illetékes tényezők - előtt kifejteni és súlyt helyeztem'arra, hogy az önök gyönyörű fővárosában is hangot adjak annak az örömömnek, hogy a békojgzükséges és hasznos politikájának utján a német nemzettel mindig találkozunk., L*»**$<*' A németország és Magyarország közötti viszonyra talán legjellemzőbbek azok a bensőséges kulturális kapcsolatok, amelyek évszázadok óta a két nép között fennállanak. A berliniyíollégium, amelyből sok kiváló magyar fiu került ki. csak egyik forrása a német kultúra terjesztésének Magyarországon. A sajtó, az íroclalom.a képzőművészet, a színházi és zenei alkotások terén a magyar nép szoros kapcsolatban van a német kultúrával es • ahol vannak olya ok, akik a német nyelv elterjedtsége dacara, sem értik-azt, azok számára a német filmművészet terjeszti a német kultúra ismereteit. Meg kell emlékeznem a magyar kultuszminiszter többrendbeli némi törsz ági látogatásáról és a porosz kultuszminiszter budapesti látogatásáról. E látogatások még szorosabbá tették ezt az igen becses kulturális kapcsolatot, amelynek kimélyítő se. a magyar nemzet egységes és egyöntetű kívánsága. , Egyik legfontosabb forrása a nemet kultúrámat es a neme tok iránti baráti érzés fenntartásának a több mint félmillióra rugó magyarországi német kisebbság. Ezek a magyar államnakx i

gön értékes alkotó elemei ós a legszűkebb családi körbe is beviszik a német nyelv, kultúra ós a német ember egyénisége iránti szimpátiákat. Ezért mindig legfőbb törekvésem volt ós a jövőben is legfőbb törekvésem lesz^ hogy a magyar államnak ezek a becses elemel ^megelégedetten, saját nyelvük és, kultúrájuk szellemeben. a közös haza kozos erdekében végezhessek építő munkáikat. ^ Ennek az elhatározásomnak hangot adtam 1928-ban, amikor német anyanyelvű községeket meglátogatva, a német nyelvű lakosság üdvözlésére szintén ^nomet nyelven válaszolva,, leszögeztem, hogy "a magyar államnak osak egy az erdeke: az. hogy itt magyarok és németek egyesülve, kéz a kézben, közös egvuttmukodosben a haza javára dolgozzanak* Ha pedig azt mondom, hogy az Önök iskoláiban tanítani kell az allan nyelvet is^ egyúttal azt ia meg kell mondatnom, hogy ez nea mehet odáig, hogy az elemi iskola egyszerű nyelviskolává váljék. Gyermekeiknek kell, hogy aliialon adódjék arra, hogy az életben szükséges ismereteket anyanyelvükön tanulhassák neg

4 " ^, J legutolsó hónapokban a parlament nyilt ülésében kifejeztem. ' hogy igen hálás vagyok Bleyer képviselő urnák azokért a bizalomteljes szavakert, amelyeket a kormányhoz intézett es a magam részérói csak annyit helyezhetek kilátásba,hogy a jövőben is ugyanazzal a becsületességgel és őszintesggel fogom ellenőrizni a kisebbségi törve'nyek ós az ezzel kapcsolatos intézkedések keresztülviteléit mint eddig. /Folytatása következik/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR —_ K. szekció