Napi Hírek, 1930. október/2
1930-10-25 [0237]
§ V a r s ó , oktdber 25, /Lengyel Távirati Iroda/ Pilsudski marsall a Gazeta Polskának adott intervjuiában magyarázatát adja annak, hogy miért engedte meg, hogy a kormánypárti együttműködés blokkja az ő nevét tegye listája élére.ll blokk a megelőző diétában ellent tudott állni a politikai pártok ártalmas pressziójának és ünnepélyesen lemondott a parlamenti mentelmi jogról elhárítva a felelőtlenség elvét, amellyel a diéta a közhivatalokon kívül már-már a magánéletet is megfertőzte, A marsall azoknak adta oda a nevét, akik a politikai pártok üzelmei tői távoltartották magukat és nem menekültek a felelősség elől, A marsall hevesen szembefordul a parlamenti immunitás elvével és hangsúlyozza annak a demoralizáló hatását, hogy a képviselő nem tartozik felelősséggel olyan bűntényekért ós gaztettekórt sem, amelyekért minden más polgárt törvényszék elé állítanák, A marsall gúnyosan beszél azokról, akik szépen átengedik neki az egész munkát és arra az álláspontra helyezkednek, hogy miután Pilsudski azt elvégzi és dolgozik az államért, nekik nem kell tovább erőlködniök* A marsall ezt a magatartást ce zaro re voluc ionizmusnak nevezi és párhuzamba állit ja a revolveres parlamentarizmus ellenkező végletével. A marsall szerint ez a két álláspont minden józan értelmet nélkülöznejtegeti ezután a marsall Lengyelország politikai viszonyainak történelmi fejlődését, Mikor 1918-ban visszatért Magdeburgból, Lengyelországot a szervezkedési elvek szempontjábdl a legnagyobb káoszban találta. Abban az időben épugy dühöngtek a párisi' politika túlzásai, mint ma a cezarorevolucionizmus es a revolveres demokrácia képtelen irányzatai. Az első feladat tehát az volt, hogy rendet kellett teremteni a politikai tevékenység káoszában. Ezért mikor Lengyelország diktátorává választották meg, Pilsudski elhatározta, hogy a lehető leggyorsabban összehívja a diétát és rábízza az állam újjáépítésének feladatat. Sajátságának Pilandski egyedül a hadsereg megszervezését és főparancsnokságát tartotta meg, mert jól látta, hogy a haboru Wsendasitett vihara rryugatról ismét fenyegetőt jLengy el országot,, Az első diéta azonban nem tudott eredményeket elérni, csupán kihirdette szuverenitását, deabeJy^tt, hogy nekifogott volna az alkotmányos munkának, csupán ay|pá rtok ^lkudozéfr' " harctere maradt. Az alkotmány kidolgozásának munkája ket esztendeig húzódott és mikor végűi mégis megszerkesztették; az egeszén lelkiismeretlenül történte/A diadalmas háború befejezése utan a marsall többször gondolkozott azon. nea kellene-e feloszlatni a munko.kép— telén-diétát és egy ujat összehívni kizárólag az alkotmány kidolgozása céljából. Az első diéta erőszakos feloszlatása akkor fizikailag nagyon könnyű lett volna a marsall számára. Mindazonáltal nem tette meg ezt, mert nem % akart diktatórikus uton beavatkozni, noha a dolgok ilyen állapotát annyira nehezen tudta elviselni, hogy belebetegedett, Osak 1926 májusában határozta el magát a marsall arra. nogy erőszakkal döntse meg a szejm uralmát> amely már-már olyan állapoiokal teremtett, mint amilyenek Lengyelország bukása idején uralkodtak, A marsall ezuián mégis újból a teljes törvény-; szerűség útjára terelte a politikai életet, mert egyáltalán nem volt szándékában, hogy beváltsa a cezraorevoiuéionistak reményeit. Befejezésül a marsai! hangsúlyozta, hogy akik az ő zászlaja alá sereglenek, nem szenvedhetne.. veresé gát ép oly kevéssé, mint ahogy nem győzték le őket sokkal keményebb harcok idején sem. A szejm uralma nem teheti kockára Lengyelország letett A marsall ezért azt tanácsolta a köztársaság elnökének, nogy* oszlassa fel a diétát és rendeljen ,al uj választás oka t, hogy véglegesen lezáruljon a szejmokrácia idő szaka ./Lengyelországnak a választásokon felelnie kei.1 arra. a kérdésre, azt akarja-e hogy a lengyel diéta olyan legyen, mint a Lengyelország felosztását megelőző idők diétái, vagy szakítani akar a szomorú múlt hagyományaival. A marsall kijelenti, hogy aboan a reményben tette fel.ezt a kérdést, mert meggyőződése szarint a választők külömbek, mint eddigi választóttjaik, /MTI/
