Napi Hírek, 1930. október/1
1930-10-11 [0236]
§ L o n d o n ? október 11,/Hagyar Távirati Iroda./ A News Statesman angol folyóirat egyik szeptemberi számában támadó cikk jelent meg a magyarországi tótok helyzetéről. Most a folyóirat a következő helyreigazitó levelet közli: ^Engedtessék meg nekem, hogy az audiatur et alUra pars elvo alapjan^a News Statesman legutóbbi számában a magyarországi szlovákok helyzetéről mej lent közleményben foglaltakhoz néhány megjegyzést fűzzek. Hagyjuk ezúttal figyolmonkivül azokat nz általánosságban mozgó vádló célzásokat a háború olotti Magyarország nemzetiségi politikájáról, hiszen azok a nom-magyar elemek, amelyek a háború előtti Magyarországon eltek,^százaöokon át y szabadon tartottak mog ós fejlesztették tovább nyelvüket es nemzeti intéznónyoiket, Ani a tényeket illeti, csupán a következőket szeretném megállapít ani: A ,háboruutdni Magyarország 141.882 szlovák anyanyelvű lakosa het varmegyeben es nemkovosebb mint 1236 olyan községben szétszórtan él, ahová a XvTII. század folyamán/okoz n tosnn vándorolt be és helyezkedett el a magyar lakosság köze, A hét vármegye közül cfiupái^ettőben haladja meg a, szlovákok száma n^lakosság 10 szazaiékát, nevezetesen Békésvármegyeben 16.9 százalók és Esztergomvármogyében, ahol Í2.3 százalók a szlovák lakosság számaránya, A többi öt vármegyében átlagban 3 százalék, Budapesten pedig 1.5 százalék az arány. Ezekből az adatokból nyilvánvaló, hogy a szlovákok - non ugy mint az ezidőszerint Magyarországon kivül élő nagy és homogén mggyar tömbök - seholsem alkotnak 9 jelenlegi Magyarországon összefüggő településeket, hanem mindon községben magyarokkal froverton élnek, nnit magától értetődően tekintetbe kell vonni a népoktatási intézmények felállításánál. Mindössze harmincöt olyan község van, amelyokben a szlovák lakosság számaránya 20-5C százalék között mozog. E lakosság száméra ötven iskola áll fenn, amelyekben a szlovák nyelvet tanítják. Emellett az érvényben álló magyar törvények értelmében magánosoknak, egyesületeknek és egyházközségeknek joguk van arra, hogy iskolákat állítsanak és-tartsanak fenn, amelyekben sznbadon állapíthatják meg °.z oktntás nyelvét. Egyet-" len esetben sem történt meg, hogv a magyar hatóságok bármiképen is megakadályozták volna ennek a jognak a gyakorlását, A magyarországi szlovákoknak "Slovensko Noviny" cin alatt szlováknyel vü lapjuk van, amely a háboruelőtt a mai Szlovenszkő lakosságánál közkedvelt újságja volt. Szlovák és csoh lapokat és könyveket szabadon lehet Magyarországra bevinni, amit non lehet elmondani magyar újságok ós könyvek beviteléről Csehszlovákiába. ^'Uhorszky Krajinsky Osdelavaci Spoloh" ós "Slovensko Dellinski Spoloh" név alatt a szlovákoknak két egycaaletük van Budopesten, amelyei ápolják a szlovákság kulturális, nyelvi ós művészi törekvéseit . "Genfbe küldet t olyan panaszok", amelyek Magyar országon kivüleső forrásokból^szárnpznak, nehozen bizonyitjiaxják, hogy a szlovákság nem volna megelégedve helyzetével, .Azt hiszem, különböző államok nemzetiségeihelyzetének összehasonlítása előtt elsősorban is arról kell meggyőződóst sz ereznünk, hogy a vonatkozó tények hogyan viszonylanak egynásnoz. ügy tetszik^ hogy r nehezen lehet tanulságos párhuzamot vonni a mai Magyarországon kis számmal es szétszórtan élő szlovákság helyzete és^annak a magyarságnak a helyzete között, amely a határokon tul már ezerévé él nagy homogén tömegekben, Megtirztelésrok vennén,ha önnek a néhány sornak a Nows Statesnanben helyet adni szíveskednék• ••• Igaz tisztelettol,Bárd ;ssv s .k.idoi£.ÖSTVÍVÓV' ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
