Napi Hírek, 1930. szeptember/2

1930-09-19 [0235]

^ kiadás, 1930 szeptember 19, yfg óra fo V*™* Jk népszövetség hatodik főbizottságának Ülése, Apponyi. IV. folytatás./ Ha érdekelt állam lennénk.- bizonyos fokig, de csak igen korlátolt keretek között ma is az vagyunk * naar tehernek tekinteaők a kisebbségekre vonat-" kozo kötelezettséget, amelytol igyekeznénk megszabadulni• hanem ugy tekintenék, mint valami segítséget és jótéteményt, mint valami sorompót Olyan áramlatuk ellon, amelyek a kisebbségek kebeleben mindig* kialakulnak, mint valami támogatást a népszövetság és a tanács által kégvl selt nemzetköziség részérói. Amennyiben meg kisebbségek élnek nálunk - bar csak elenyésző számban - örömmel fogadjuk cl a népszövetség támogatását, Wem ellenséges cselekménynek vennék, na figyelmeztetne, hogy esetleg valamely helytelen lépést követtünk el ezen a téren, hanem baráti cselekménynek, amely a nemzetköziség.szelleméből folyik, Nem akarok a jelen pillanatban kritikát mondani arról a kisebbségi politikáról, amelyet a magyar nemzetiségek lakta államok gyakorolnak, noha erre meglenne a jogom az alapokmány értelmében, sőt a trian oni szerződés értelmében is. A tanács egyik előkelő tagja azt mondotta egyszer nekem, amikor a magyar kisebbségek ogyik panaszát szóbahoztam előtte: "Az ön személyére való személyes tekintetből hajlandó vagyok önnel vitába bocsátkozni erreől a kérdésről, de alapjában véve Önnek nincs joga ezt szóvátenni, mert itt nem magyar állampolgárok jogairól, hanem egymás allén alattvalóinak - bár magyar nemzetiségű alattvalóinak - jogairól van szó." Ezt feleltem neki; "Még jogi szempontból, sem ismerem, el hely talpnak ezt & tételt, mert a. trianoni szerződés,, amely kisebbségi kötelezettségeket hánt ránk. .utal a kisebbségi szerződésekre is. Ez a bizonyítéka, hogy jogi szempontból is jogunkban all felvetni ezt a kérdést," Ds tegyük fel, nogy^ má- " sik felnek igaza lenne jogi szempontból, akkor is az egész világ- természetesnek fegja találni, hogy erkölcsi szempontból nem lehetünk közömbösek 3.300,000 magyar sorsa iránt, akiket elszakítottak ífegyarországtól és akik most idegen hatalmak uralma alatt élnek. A nemzeti lélektan szempontjából senki sem fogja elvitatni tőlünk ezt a jogot* Nos, ha a mai napon betartom a napirend által megszabott rendkívül szük kereteket, ez nem azt jelenti, mintha nem lennének észrevételeim azokon tulmenóleg is, amelyeket kifejtek és ez nem jelenti azt, mintha a kisebbségek helyzetét nem Iáin ám rendkívül súlyosnak es nem tartanám szükségesnek, hogy előbb-utóbb'vita tárgyává tegyük ezt á kérdést. - nem azért, hogy viszályt támasszunk, hanem ellenkezőleg azért, hogy a béke erdekét es a népek jó egyetértését szolgáljuk,' Senki sem tagadhatja, hogy a ránk rótt békeszerződés őulyos áldozatokat követel tőlünk magyar nemzeti érzelmeinkben. Azt akarják, hogy tartsuk be ezt a szerződést. Ha, ezt el akarják érni, akkor legalábbis a legalacsonyabb mértékre kellene szorítani ezeket az érzelmi nehézségeket és ovakodni kellene attól, hogy még fokozzák ezeket a fajtestvéreinkkel'szemben követett politikával, mert ez csak súlyosbíthatja azt a keserűséget, amely természetes és szükségszerű módon él szivünk mélyén. Akik súlyt vetnek arra, hogy a békeszerződések állandók le-" gyeneb mostani alakjukban, azeknak az volna az érdekük, hogy elsőnek siessenek a nehézségek enyhítésére. Az volna a kötelességük ' hogy segítsenek bennünket abban az erőfeszítésünkben, hogy a velünk fajtestvér kisebbségek szamára olyaa eljárást biztositsjmk, amely megfelel a szerződéseknek és megfelel a népek egyetértésének. Szigorú jogi szempontból véve - mondotta - a népszövetség tanácsa ma csupán azzal'a kérdéssel foglalkozhatik, vaijon a kisebbségi szerződéseket betartják-e J ha ezek a szerződések nem tartalmaznak elegendő biztosítékokat a béke és a népek közti jo egyetértés megóvására, annál rosszabb /Polv t. köv.y