Napi Hírek, 1930. szeptember/2
1930-09-16 [0235]
• kiadás 1SB 0. szeptember 16« s/2 éra/^ p. /öurtius beszéde. JV. folytatás/ Azokuak a kérdéseknek általános megvitatásé, amelyeialt a mostani nemzetközi helyzet vetett fel. uj szempont alá kerüíi azáltal, hogy az európai kooperáció kérdését a népszövetség tanácskozásaiba ilxesztettéK. Csatlakozom számos előttem felszólald köszönetével ahhoz az államférf iuhoz.: akinek sikerült ezt az eszmét a magáo* propaganda köréből a felelős kormányok kötelességeinek körébe átvezetni. Egy ország sem érzi erősebben, mint Üdémet ország Európa mai helyzetének nyomását és veszedelmét, A súlyos áldozatokkal folytatott megegyezési politika sok esztendeje után Németország mégis még ma is oly helyzetéén látja magát, amely kormányának súlyos aggodalomra ad okot v Ez nem volna lehetséges, na már korábban sor került volna a szó igazi értelmében vett nemzetközi kooperációra, Íz álts» lános felfo ö ásnak felelne meg, ha a problémái továobi határozatok előtt teljes egészében o-y tanulmányi bizottság elé utalnák, amelybe nézetem szerint oe kellene voüai mindazokat rz államokat, amelyek* nek részvétele a prooléma tárgyi előmozditása érdekében szükséges. A birodclmi külügyminiszter beszéde további során rátért a gazdasági kérdésekre, és az általános gazdasági depre-szió követkéz* menyeire, najd többek között ezeket mondotta: A válság mint elementáris esemény nehezedett ránk, és Németországot erősebben sujtia, mint más országeka*. A német kormány magától értetődő kötelessége volt. hogy védelmet létesitsen a más'országokból való mezőgazdasági termékekkel történő elárasztás el7en, ami a mezőgazdas<& remlását vonta volna maga után. Tartósan el nem viselhető állapot az. hogy egyes európai államok, akár kicsinyek, akár nagyok, egy ilyen szükséghelyzetben ne tudják magukat máskép védani, mint autonóm vamintézkedések^el, még akkor is., ha ezek más európai -államokat mélyen érintenének* A német delegáció fenntartja magának, hogy más kérdések mellett a tőkeforgrlom kérdését is felvesse. A pénzt és a tőkét a mostanitól egészen eltérő módon ugy kell célszerűen elosztani, hogy mindenütt megtermókenyitse az árutermelést ós áruelosztást* Nem gazdaságos állapot az, ha egyes országokban pénz- és tőkefelesleg van, amely alig talál hasznos elhelyezést, mig más országokban rettentő magas kamatokat kell fizetni. Ha Európa gazdasági megegyezéséről beszélünk, s ezt legmesszebbmenő értelmében értjük, akkor ez nem más, mint európai gazdasági vámunió. . . Valóban merész goncolat elképzelni, ho^ az európai áxlamok a jövőben valamikor egységes gazdasági területet alkothatnak belső vámhatárok nélkül. Kx vonakodhatnék XSiközülünk Kimondani azt a kívánságot, hogy akadjon ut és módL amellyel ez a gondoxat megvalósítható. Schooer szövetségi kancellár rámutatott a regionális megegyezések útjára és mindenekelőtt az oly államok közötti összefogást ajánlotta, amelyek között az előfeltételek különbözősége kisebb, mint az európai államok összessége között, A nemet delegáció elánkan-üdvözölte azt az érdekes kezdeményezést ás a tonüolat követé sóoen aktiv részt fog venni. E nagy feladatnál nem lehet arrjl szói., hogy vámpoziciókat alkudozhassanak ki, vagy néhány ár re apró előnyöket biztositsanak, hanem arról, hogy lezárják az európai gazdaságtörténelemnek azt a hosszú korszakát, amelyet P kölcsönös elzárkózás es mindenki harca mindenki - ellen jellemzett* ;• * A birodalmi külttgymín*szter beszéd,'t többizben élénk tetszésnyilvánításokkal szakított? félbe a közgyűlés. nn „/^,„ .
