Napi Hírek, 1930. szeptember/2
1930-09-19 [0235]
kiadás 193$. szeptember 19. ^í?drj' jS p, /A népszövetség főbizottságának mai délelőtti ülésetFolytatás/ Benes a kisantant-államok álláspontját feltette ki. kijelentette, hogy a tanács nem változtathatja meg az eljárást az érdekelt államok hozzájáolása nélkül. Igy történt ez 1923-ban és 1929-ben. Kifejezetten hangsúlyozza ezt a jogi álláspontot és utaüfarra, hogy az eljárás kérdése annyira szorosan ősszfügg az érdemleges kérdéssel, hogy a kettőt nem lehet egymástól elválasztani. «... . Apponyi Albert gróf volt a követiíező felszólaló, aki kijelentette, ho^y mindenesetre nelaáásnak tekintik, ho^y a kiseboségek kér-, dése ma mar nemzetközi kérdés, /lein ónajt határozottan indítványt tenni, de hangsúlyozottan fenntartja azt a: ''jsagát, hogy5^vá£eheti a más államokban élő magyar kisebbségek helyzetét is egyrészt azért, mert a trianoni szerződésben benn vannak foglalva a kisebbségi sltalomra vonatkozó rendelkezések, másészt mert senki sem tegarhatja meg azt az erkölcsi jogát. hogy beszélhessen az idegen szuverenitás alatt élő három és félmillió magyarról. Részletesen foglalkozott a most követett eljárással es vázolta, hogy mennyiben lehetne ezt az eljárást még tökéletesebbé tenni. Kívánatos lenne, hogy a panaszosnak jogában álljon, hogy megismerhesse azokat az észrevételeket is, amelyedet az érdekelt á}lam tett az ő panaszára és hogy az eljárás egész folyamán megtehesse a maga észrevételeit - noha nemzetközileg ma még nincs elismerve jogi személynek és , p tí res félnek. Benes fejtegetéseivel polemizálva Apponyi Albert gróf kijelentette, hogy Bőnes érvelése nem helytálló A tandc snak az a feladata, idéy ö arantálja az érvényben levő nemzetközi szerződések végrehajtását. A tanaosnak szuverén joga, ho&y döntsön arról, milyen formában és mi- • ly n eljárással akarja érvényesíteni ezt a garanciát. Kívánatos és helyes, hogy az eljárás megváltoztatása az érdekelt áll;mok meghallgatásával es hozzájárulásává történjék, de jogilag nem indokolt az az álláspontjuk, hogy az eljárás csupán sz ó hozzájárulásukkal változtatható meg. Amikor az illető államok aláírták a kisebbségi szerződéseket, kötelezettséget vállaltak a kisebbségek jogainak tiszteletbentartására és ezzel együtt magukra vállalták azt a kötelezettséget is, hogy elismerik a tanács ellenőrzési jrcát. . Ami az áPandí kisebbségi bizottság létesítését illeti, nem osztozik Briandnak ab^an az álláspontjában,• hogy ez nem csinálhat majt, mint a mostani hármas bizottság és a tanács. Egy állandó bizottságnak módjában állana, hogy állandóan figyelemmeF kis érje a kérdést, össze* gyűjtse a megfelelő adatokat, ráirányítsa a tanács figyelmét bizonyps állapetokra; ilyen módon az állandó üizotts g elősegíti azt is. ho£y a nemzetközi életből kiküszöböljén bizonyos súrlódási fel*.Öle leket. JJlfo* gadja Briandnak azt az álláspontját, hogy a madridi határozatok meghozatala óta rövid idő telt el és ezért nem lehet e határozatok gyakorlati értékéről ma még végleges ítéletet mondani. Hozzájárul ahhoz, hogy a főtitkári jelentésnek a kisebbségi kérdésre vonatkozó részét tudomásul vegyék, de hangsúlyozza, hogy ez nem ielenti azt, mintha Magyarország es a magyar delegáció m$ volna elégedve azzal z működéssel, amelyet a hármas bizottság és a tanács a kisebbségi kérdésekben kifej.
