Napi Hírek, 1930. augusztus/1

1930-08-12 [0232]

Gr § B uk & r e s t , augusztus 12. /Magyar Távirati Iroda/ Bcsszarábiából újból riasztó hirck érkeznek. A lakosságot az adóknak tulke gyet Ion behajtási módja ismét a legnagyobb izgalomban tartja. Ezt a rendkivüli helyzetet az antiszemita agitátorok újból felhasználják saját céljaikra és élénk propagandát fejtenek ki. A hatóságok a legnagyobb közönnyel kezelik a dolgokat és az Adeverul szerint egész ténykedésük, abb n merül ki, hogy kommunistagyanus elemeket koresnek és azokat, akikre a legkisebb gyanú hárul, kegyetlen bánásmódban része sitik* A kisenevi tartományfőnökség nem váltotta valóra a hozzá fűzött reményeket és mindössze annyit tesz, hogy a beérkezett panaszokat elintézés végett Bukarestbe felterjeszti. Az Adeverul nyomatékosan felhivja - kormány figyelmét ezekre az állapotokra és sürgős intézkedéseket kór a besszarábiai nép megmentése érdekében* G ' ^Bukarest, augusztus 12. /Magyar Távirati Iroda/ John North, a londoni Stuart-cég egyik igazgatója, tegnap Bukarestbe érkezett s'megtekintette a cég által javításra elvállalt bukarest-brassói országutat* A javitási munkálatokat, amelyek eddig technikai és pénzügyi okokból késlekedtek, körülbelül tiz napon belü} megkezdik. § Sopron, augusztus 12. Ma bef ejeződött ^a. nemzetközi Idokongresszus. A kongresszus tagjai a tárgyalások befejezése után ünnepélyes megkoszorúzták a limanovai hősölj: emlékművét. A zárógyülésen kiosztottak • Stör Albert prágai egyetemi tanár elnökletével megtartott vizsgá/i szerzett Ido-okleveleket. ilyen diplomát hárman szereztek és pedig D.Spillane. London, Krippel Móricz erdőmérnöki főiskolai tanár, SoprőiTés Palotai Tibor Budapest, /MTI/ G {Bukarest, augusztus 12. /Magyar Távirati Iroda/ Ma délelőtt megkezdődött a román-jugoszláv delegációk tárgyalása a Dunahid épitésének ügyében. Kölcsönös üdvözlése k után Milenkovics. a jugoszláv delegáció vezetője, ismertette a Románia és S2erbia között 1914-ben kötött konvenciót, amely már akkor meghatározta, hegy ennek a hidnak Barza román község és Palánka szerb község között kell épülnie* A román delegáció e pont módositását kérte arra való hivatkozással, hogy azt a román vasúti szakértők nem fogadják el; kérte továbbá, hogy az uj hidat Kruja község mellett épitsék fel* A jugoszláv deleg;áció ragaszkodott az 1914* évi konvencióhoz és igy e pontnak az eldöntése későbbre marad. Azután megállapodtak abban, hogy a'hia épitési, val'jnint fenntartási költségeit mindkét állam közösen viseli. Abban az esetben, ha az összes vitás pontokat békés uton megoldják, a közösen megállapiiott terv '• . •* mellett történnék a hid forgalmi kihasználása. bacz,',rc~LrytiTAn