Napi Hírek, 1930. július/1

1930-07-13 [0230]

§ R ó m a,iulius 13. /Magyar Távirati Iroda./ A Lavoro Fasista első oldalon kéthasábos cikket köíSl Sergio de Cesare publiöi3ta tollából . ... . "A kisantant mint Trianon csendőre" cím® . A közlemény ismerteti a középeurópai állmok háboruutáni helyzeté; és megállapitia, hogy amíg Európa abban az illúzióban ringatta magát, hogy a kisantanton keresztül sikerül majd euró Kai nivóra emelni a Balkánt, addig valóságban a balkáni államok balkanizálták a Dunavidéket* Paris ezt nem akarja észrevenni, mert a dunai- politikai tűzfészket olaszellenes céljai érdekében használja fel. A cikkíró szerint a kisantant lényegesen veszített jelentőségéből az utóbbi években és nem érti, hogy lehetett bátorsága Marinkovics jugoszláv külügyminisztérmek a legutóbbi kisantantkonferencián azt állítani, hogy a kisantant csak most kezd a nemzetközi politika jelentős tényezőjévé válni. A kisantant tizéves fennállása alatt bebizonyította, hogy saját kitűzött céljait sem tudja megvalósítani. A kisantant egyetlen célja éa feladata mindenkor az volt és marad, hogy őrt álljon Trianon mellett, hogy,elnyomja Magyarországot, amelynek legnagyobb bűne az volt, hogy az általa nem akart, de a reákényszeritett náborut hűen végigharcolta egészen az összeomlásig anélkül, hogy az utolsó pillanatban megalkuvások, utólagos szövetségek és ' proklamációk révén szűzies ártatlansággal és fesztelenséggel átosont volna a győztesek hozsanázó táborába, Briand páneurópai terve égből hullott mannaként hatott a kisantant Magyarországot ellenőrző funkciójára és a kisantant haldokló organizmusát mintegy oxygéninjekcióval felfrissítette, de kétségtelen, hogy ez a terv is bukásra van kárhoztatva, mert Briand Javaslata a* dunai határ változna tat la nságának burkolt deklarációját tartalmazza, azonban ma már köztudomású, hogy ezzel szemben milyen nagy utat tett és tesz jelenleg is Európában ás Amerikában a magyarreviziő igazságos tézise. § A vallás- és közoktatásügyi miniszter Flesoher Gyula okleveles középiskolai tanárt, művészettörténészt a Bécsi Magyar Történeti Intézetbe az 1930/31. t an év egész tartamára belső rendes tagul fel vette./MTI./ * § Z a 1 a e e e r szc g,julius 13. Zalamegye területén az 1920. évi népszámlálás adatai szerint 346.965 lakosból 51

f

964 volt az analfabéta. Zalavármegye országos viszonylatban is második helyen állott az analfabetizmus tekintetebon. Az analfabetizmus leküzdésére az országos és a megyei hatóságok nagy harcot indítottak. A. küzdelem eredményeit a népművelési bizottság statisztikába, foglalta össze

v

Az adatok szerint jelenleg Zalamegye területén 7985 az írniolvasni nem tudók száma. Ehez a számhoz hozzá kell számítani az idei ev r szeptember ében beiratkozó tanulókat.Ez a szám most még nem. ismeretes, ezért a népművelési bizottság a mult évi adatokat vette figyelembe, és eszerint Zalamegyében a tényleges analfabéták száma 18.080.Tíz év alatt tehát a megye területén az analfabéták száma kétharmadrésszel csökkent. /MTI./