Napi Hírek, 1930. július/1
1930-07-08 [0230]
Egy esztendeje lehet, amikor az osztrák lakosság nagy részében joggal az a vélemény kerekedett felül, hogy valamennyi szambajövő irányadó faktor most elsősorban gazdasági kérdésekkel kall, hogy foglalkozzék. Ugyanakkor mindenfelé azt lehetett hallani, h ogy/a ga zdasági munkatársak akkor lehet elvégezni, ha megfelelő /ezeket/ alkotmanyreformnal megteremt ík ehhe z a golitikai előfeltételeket. Ez a felfogás kétségtelenül igen indokolt volt es amikor a Schober-kormány a mult esztendő szeptember havának vérén hivatalba lépett, azonnal hozzáfofptt, hogy ezeket az általa is helyeselt politikai reformokat megvalósítsa. Az 1929 december 7.-én megalkotott alkotmány reformot röviden abban lehet összefoglalni, hogy átmenet a tisztára parlamentéi demokrá- >L ciától a vegyes-elnöki alkotmányhoz. N^m akarom^az alkotmány reform rész-\§ léteivel terhelni, mégis néhány szóval ki akarom emelni az osztrák s zö- \. vetségi elnök teljesen megváltozott helyzetét. Belőle egy ' tisz- f j tára reprezentatív funkcionárius helyett alkotmányjogi faktor lett, aki- \ nek most-már feladata, hogy a politikában megőrizze a szükséges folyto-o\ nosságot. Az alkotmányreform után a szövetségi elnök hívja egybe a nem- , zcti tanácsot, joga van a nemzeti tanácsot feloszlatni, o nevezi ki -vj szabad elhatározással a szövetségi kancellárt és ennek javaslatára a kormány többi tagját, joga van a szövetségi kormány elbocsátására, főparancsnoka a haderőnek, széleskörű joga van az államjogi legfelsőbb bíróságok biráinak kinevezése terén és végül jogában van a z is, hogy bizonyos föltételek bekövetkezése esetén. < rendeleteket bocsáthat ki, amelyeknek tör vény tm ás i tó jellegű*, van. Az erőknek ez az ökonomikus felosztása az államban már máig is igen kedvező hatású. * Kapcsolatban ezzel az alkotmányreformmal további törvényhozói lépés a vélemények és nézetek szabadsagának védelmére alkotott / törvény. amelynek főlfeladafe, hogy előmozdítsa a műhelyekben a munka békéiét. Amidőn ma megakarjuk reformálni az osztrák szövetségi vasutakat is, anélkül természetesen, hogy ennek a legnagyobb osztrák vállalatnak kereskedelmi jellegét megbolygatnók, ez a törekvésünk is abból a szükségességből ered, hogy ennek az . x intézni ényn ek igaz gat ás át alkalma z zuk a meg váltó zot t köz j ogi v i s zony okho z, Ezek az itt röptében körvonalazott reformok, amelyek tisztara alkotmányos uton jöttek létre, a külföldön tagadhatatlanul pozitív benycmást keltettek. Hogy azonban, mint az imént említetten gazdasági politikát folytathassunk, néhány külpolitikai előfeltételt is meg kellett teremteni. Rómába, Berlinbe, Parisba és Londonba,főleg pedig Hágába tett útjaim során ez sikerült is s e zt röviden igy foglalhatnám össze: az osztrák köztársaság kormánya el tudta érni, hogy a ?£aint germaini békeszerződésből eredő minden terhet, mint ^jóvátétel ésc^álogjogok, ellenszolgáltatás nélkül mellőzze/.: és Ausztria visszakapja teljes gazdasági , szuverenitását. Ebből a sikerből adódott az a további örvendetes tény,J'>Wr hogy egy másik c élt is erősen megközelítettünk, tudniillik az 1927 óta te r vb eve tt.be ruház asi kölcsön megszerzésé t. Ha közben nem sikerült erről döntő tanácskozást folytatni, en nek/kiz áróan a békeszerződés komplikált intézkedéseiben, t-QJUfiC. / oka/ r> ^ '> 0 / Vége következik./ f ^
