Napi Hírek, 1930. július/1

1930-07-06 [0230]

Bethlen "beszédének 3-ik folytatása, , + n' s «//) 6' L vaÁ Ct UtUAAjVUUŰn V<iMA krizis azonban nem állott itt meg , bekövetkezett a mezőgazdaság krizise is, ^zt hihettük volna, hegy Ororzországl-gkikapc solódása folytán '* •• .' . , hogy a földreform következtében , amelyeket a szomszéd államok hajtottak végre, saját gabonatermelésük royására, azt hihettük, hegy mezőgazdasági krizistől nem kell tartani, Es^ez mégis bekövetkezett. Bekövetkezett egyfelől a fogyasztás csökkentése foly" tán, mert hiszen a mezőgazdsság szempontjából is a fogyasztás csökkentese igen lényeges momentum. Az egyszerűbb és olcsóbb élelmiszerek azok,amelyek felé a nagyvárosok közönsége fordul . A gyümölcs ős a zöldség fogyás tása növekedeketj a hus, a gabona és a kenyér rovására. De ez nem volt elég • A háborualatli ugy aZ Egyesült államok. Kanada, és Argentinia^abból a célból, hogy pótolják azt a hiábyt , amely a háború alatt az által állott elő a Nyugati állomnkber a mezőgazdasági produktumokban, hogy Oroszország azokat a piacokat elérni nem tudta , ^mert hiszen az orosz tengerek bevoltak zárva a központi hatalmak flottái ^révén , Amerika a termelést lényegesen kiterjesztett Sfit a háboru^után épen azorosz bolsevizmus állandósulása folytán^ még nagyobb mértékben fejlesztették » és most ott vagyunk egy világ-mezőgazdasági krízisben, túltermelési krizisben, amely krizis sújtja a magyar termelést is. De még itt sem állott meg a kiizisj az ipari és mezőgazdasági krizist követte a pénz krizise, a hitel krizis is.. Már rámutattam aría , hogy a háború alatt milliárd értékű vagyonok és tőkék pusztultak el a devalváció folytán. De a háe oru után a tőke képződés fogyatkozott meg. Minden állam saját állam polgáraitól állami alókban 4,-ötször annyit ^vesz el - pós most nem Magyarországról beszélek, hanem a nyugati államokrólNégyszer - ötször akkora büdzsével dolgozik Franciaország,- Németország mint a háború előtt* Az afcgol büdzsé a háború előtt 200 millió font volt, máma 800 millió font. Ezek az értékek a tőkeképződésből hiányoznak. De a gazdasági krizis, »/ milliókat tett munkanélkülivé, akiketm#unkanclküli segéllyel látnak." el, amely segélyekkel szembon ' :pr©dukció nem áll tehát tisztán fogyasztásnak szánt pénz adatik ki. fezek szintén olyan összegek, amelyek á tőkeképződést úgyszólván lehetetlenné teszik. Ebnek lett a következménye - és nemcsak az merikai tőzsde spekulációnak , amely ugyan szinten hozzájárult ahhozjr hogy megfőgyatkoztek azok a tőkék , amelyek tőke importra szoruló országok rendelkezésére^ állanak. Drága lett a hitel cs horribilis kamatokat kell, hogy az adós fizessen. Milyen eszközökkel védekeztek ezek az államok ? Védekeztek a» munkanélküli segéllyel és a vám elzárkózással ±sx A háborún után általános vámvédelmi irányzat vette kezdetét és amikor a munkanélküliség az (ggyes államokban fokozódott, midenegyes állam azt hitte ós azt gomdolta, ak ha elzárja határait az idegen termékekkel szemben , azokat otthon fogja gyártani s ezáltal a munkanélkülieknek kenyeret adJOU E helyett mi következett be ? Ez a vámtfédelmi irányzat általános drágulásra vezetett az egész világon. Arra vezetett, hogy a mezőgazda sági export országok nem tudják feleslegeiket a külföldön eladni. Arra, vezetett továbbá, hogy az ipari termeléssel foglalkozó országok nehézséggel küzdenek, amikor ipari termelvényeiket külföldi piacra viszik, /Folytatása következik,/