Napi Hírek, 1930. június/1
1930-06-03 [0228]
/Grandi beszélének második folytatása.*/ \ i tengeralattjárókról szólva és Scialoja szenátor kritikájára válaszolva, aki. helytelenítette, hogy az olasz dálagáció, még leltetless formában is lehetségesnek mondta az arról a vedelni eszközről való lemondást, Grandi kijelenti, hogy Olaszország tényleg hajlandó volt a tengeralattjáró kiküszöböléeének eszméjét mérlegelés tárgyává tenni abban a reményben, hogy ez,a lépés a sorhajók kiküszöbölésére, tobb más hajokatogöna csökkentesére es végeredményben a tengerészeti lefegyverzés lényeges el őbbr ovi telére vezetne. Hangsúlyozza Grandi, hogy Mussolini jólisnert formulája: "Olaszország hajlandó elfogadni a legkisebb haditengerészeti :appatátust is, ha csók azt val-moly európai kontinentális hatalom aptrrétusa fclul nem nulja"iteljesen mogfe^ol a népszövetségi ogyességokriány 8. S.-a szellemének, iz a követelés természetes jogunk. Aki mást követel, az önkényes hierarchiát akar, ani ellentétben áll a nomzetközi öntudat ma 1 iranyáv al, Olaszországnak a,paritáshoz való jogát Washingtonban elisnortek, pzt a jogot azután meg megerősítettek az 1921. ófa történt esőmentők \ a locarnoi szerződés, a Kollogg-Briand paktum, a jóvátételek rendezés., stb. ^ • ^rarái miniszter beszédének ezt a részét a következő szavakkal fejezte be:"Kindenkep kételkedni kollone az Európa talpraállitására, a beke mogszorvezésere irányuló törekvések eredmény ess égében, ha a nemzetközi megállapodások, amelyokf * gyorsabb * ateraben és talán kissé tulszaporán is követik egymást a nemzetek szövetségén ' <s fj/T e bolül es kívül egyaránt ~ ha ezeknek a megállapodásoknak Összessége nom a fegyverkezesek csökkentesére, hanem ellenkezőleg fokozásukra vozet, ha a kételyeket nem kiküszöböli, hanem szaporijja, amikor a bizalmatlanság,, elégedetlenség ós versengés csiráiímind nagyobb tömegben veti el es^ így, egy szóval, öregbíti a rosszat, amikor" a győ, . gyitast hirdeti. Olyan időben, amikor az európai egyűttnükodes uj tervezetei jelentkeznek a láthatáron, igazán felmerül a kérdés, hogy a megértés, a kölcsönös bizalom, a pozitív iránvban való állásfoglalás nem volnának-e móltŐbb előhírnökei ennek az* uj európai szellemnek." Grandi külügyminiszter ezután Schanzer szenátor beszéd érc reflektálva, nyilatkozott Gonfbon Henderson és Briand külügvniniszterekkel folytatott tárgyzalásairól is. Utalt május 9.-i beszédére, amelyben hangoztatta, hogy a fasiszta-kormány hajlandó volna haladéktalánul folyta ni a megszakított tárgyalásokat. Ebben a szellőmben nyilatkozott Genfben május 12.-én, 13.-án és 14,-én is, amikor alkalma volt a francin es brit külügyminiszterrel találkozni, kz olaszfrancia problémák mielőbbi tisztázása végett - folytatta a miniszter felvete.ten az eszmét, hogy a három hatalom szakértői üljenek össze es vizsgálják meg a megszakított tengerészeti tárgyalások folvtatásáno/K lehetőségeit. A Róna es Paris között függőben lévő más kérdéseket illetően azt kérten,, hogy azoknak lojális és előzékeny szellemtől át- , hatott elintézése erdekeben közvetlen tárgyalások indul jar'± mog Paris i& Béna között. Ezek a nevezetes tf kérdés3k" lényegükben két pontba sorozhatok: /Folytatása következik./