Napi Hírek, 1930. június/1

1930-06-01 [0228]

/A Katholikus HagygyUlés i. folytatfsa/ A Katholikus népszövetség érzi ós tudja, hogy ennek az országnkfc nem olyan népre van szüksége, amely a közügyekkel nem törődik, amejj^a/. • - -előtt meghajol, amely az ország dolgairól semmit sem tud, ffi qíröáos Egy felvilágosodott, tanult, yaabadsagszerető, jogokra igényt tarUÍ, dc S joggal lelkiismeretesen élni akaró népié akarjuk felépíteni ennek az ország­nak 5si alkotmányos rendjét. Népszabadságot akarunk, amely azonban nem a bűnnek a szabadággá, hanem amely az erényes emberéknek,az áldozatra kész lelkeknek a népszabadságát ielenti. Apponyi Albert gróf sem volna az as Apponyi Albert a világ szemeben. ha nagyságának ós dicsőségének minden ere­jét nem abból a katholikus hitből merítette volna, amely őt a nemzet leg­első vezérévé tette. ígérjük Apponyi Albertnek, hogy az ő közéleti emelke­dett felfogását.a Haza ügyének ezt a becsületes szolgálatát, amely világi— tó példája mindannyiunknak, fogjuk ebben a szervezetben is minden körülmé­nyek között követni. Szűnni nem akaró lelkes ováció mellett emelkedett fel ezután szó— -lásra Apponyi Albert gróf. Erről a helyről - mondotta - ahol olyan gyak­ran tartottakegy fél évszázadon át politikai hitvallást, ahol oly gyakran számoltam be politikai tevékenységemről, ez alkalomból nem beszámolót akarok mondani, hanem részt akarok venni abban a nagy katholikus hitval— ' lásban, amely egyesiti a Jászságnak, hazánk népe ezen értékes töredékének, mintegy százezreit. Erre a hitvallásra szükség van szóban és tettben is, mert ha visszapillatunk történelmünk századaira, akkor megállapíthatjuk, hogy mit jelentett a nemzet fejlődésére, a nemzet fenmaradás hak a katnoli*­kus egyház* Amikor Szent István király a kereszténységre téritette Isten se­gedelmével népét, ő ezt a népet a katholikus egyházba vezetée be és ezzel megadta fejlődésünknek azt a nyugati irányzatát, amely .tisztán politikai és világi szempontból is f enmaraaasunknak, nemzetközi jelentőségünknek egyik legjelentékenyebb tényezője. Amidőn fia, Szent Imre a gondviselés kifürkészhetetlen végzése folytán nem válthatta be atyjának azt a rémé* nyét, hogy méltó utódként kövesse őt a királyi székben, hátrahagyott nekünk emlékül, drága kincsül olyan dicsfényét a keresztény erkölcsnek, a keresz­tény hitnak es szentségnek:, amelyet íme ma is érvé nyes it&etünk Hazánk érdekében. Amikor a kereszténység védelmében folytatott harsokban cserben ha­gyott bennünket az egész világm egyedül a római szentszék volt az, amely mindig .iparkodott - sajnos kellő eredmény nélkül - a keresz~ tény világot emlékeztetni arra a kötelességre, hogy nem hagyhat elvérezni egy népet, amely előőrsként áll a kereszténység vara mellett. A mai súlyos erkölcsi válságban, erkölcsi megpróbáltatásokban, a mai helyzetben, amikor egész jövőnk nem annyira a változó politikai konjunktúrától, mint belső erkölcsi megerősödésünktől függ, mert a mai időben kétszeresen döntő té­nyező, hogy megerősödjék népünk tudatában szivében, gondolkodásában cselek-* vesében a leghatalmasabb, ki nem kezdhető erkölcsi erő, amely a katholikus egyház tanitasa. nejcJ , , . Ha az emberiség szellemi fejlődésér .kulturális törekvéseire visszatekintünk, 1900 évre visszamenőleg, akkor azt látjuk, hogy a kultur­történészek: kötetekre menő , . , •,. • " ' .. vázlatát adhatják nekünk az emméle téknek,amelyek azonban ma már eltűntek, amelyekről, hogy léteztek, már csak a tudósok tudnak.a bölcsészeti rendszereknek,amelyeknek ma mar nyomai sincsenek,a törekvéseknek,amelyek akkor pillanatnyira győzedelmeskedni lát­szottak , amely eket el fu.ifr a törMnftlffl , /foJvXk^JLa —

Next

/
Oldalképek
Tartalom