Napi Hírek, 1930. június/1
1930-06-05 [0228]
$/-/ Prága, junius'S. /Magyar Távirati Iroda/ A SzlovenszK itendi' trianoni számában Benes Vülügminiszter a tizedes békeszerződésről ir. Megállapítja, hogy a"szabadca|-*t nem elég HMizdeni, hanem azt meg is kell tartani és meg kell erősíteni. Örömmel mondhatja hogy a qsenszlovákcbk ehhez kiválóan értettek. Nem volt mindig könnyű feladat, Állandó" munkára és szakadatlan erőfesztitésrö* volt szükség ugy a bel- mintha külpolitikában. Vissza kellett verni sok irrendetista és propaganda akciót és # szüntelenül résen kellett állni a reakcionista és destrukció', törekvései ellen, Trianon létjogosultságát semmi som bizonyíthatja jobban miit az az uj élet.amely tiz ev óta a volt magyar'területeken kifejlődött. A ^elviaék felvirágoztatása legbiztosSfob eszköz milíden resataurácids tőre Wés ellen. Trianonban a csehszlovákok nem látják a'gyűlölet eszközét" bármely nemzet ellön, tehát a magyar nemzet ellen samV A háboruelőtti középeurópai rezsim karakterisztikus vonása volt, hogy két ne"mzet"pozicióját tiz más nemzet elnyomásán építette fel. A világnáhoru^Vöv^tkezményei-.-. ben megmutatta a rezsim tarthatatlanságát. Jaj mindenkinek, aki megkísérli ennek a háboruelőtti rendszernek a visszaállítását bármilyen forrná ban. ygyairolyan szerencsétlen véggel járna mint elődjei, " •Dénes ezután arról beszélt, nogy"valődi jóakarattal H k e ll épitöni a békebeli szomszédi viszonyt minden környező állammal és nem szabad kitérni a magyarokkal való együttműködés elol sem, mert Csehszlovákia elismeri a magyaroknak ugyanazt az élethez való Jogát mint minden más nemzetnek. Csehszlovákiának egyenesen feladata és Kötelessége, hogy jószomszédi viszonyt építsen ki Magyarországgal. A cikk vegén ^enes külügyminiszter mégegyszer hangoztatja a magyarokkal való jószomszédi viszonyrés békés együttélés lehetőségét, " . Ugyancsak a Szlovenszki Denni* trianoni számában Hodzsa Milan"Trianőn okairól ir cik v et. Emlékeztet arra, hogy a volt magyar nemzetiségek 1848* ota'többizben is igyekeztek békés utón elérni szerény igényeik teljesítését, de a magyar | uralkodó osztályok erre sohasem"voltak hajlandók. Hodzsa" ebből megállapít ja*, hogy a magyarok sohasem tudtak"uralkodm, Aki uralkodni akar annak erősnek kell lennie,de a joggal élnie kell nem pedig visszaélnie. AH uralkodni "akar, annak kötelessége ismerni terjeszkedésének lehetőségeit ós meg kell Irtonie az időt, a szociális áramlatokat ós az , oszme világát. A magyar nemesség nem tudott mást mint korbáccsal csattogtatni, csendőröket vezényelni és az igazságtalanságokat ttgy alakítani, hogy a hozzá nem értők előtt igazságoknak lássanak. Uralkodni azonban nem tudott és ezért"egyszerű alattvalói ma maguk uralkodnak. Hodzsa eZutárr~kirohant a magyar nemesség ellen,amelyről emondja, * hogy a nem-nemesekkel szeöfben^a maga kiváltságát abban látjay hogy a munkát nem a maga feladatának tekinti, hanem a polgári* és a munkásosztály feladatának, A dolgozó nemes Magyarországon ma is kivétel. Egész Európa. dolgjDzi 1- és nem a kiváltság hanem a munka alapján áll. Ezzol szomben a Trianon revíziójára törökkő*, magyar osztály nem áll másokból,mint foglalkozásnélküli egyénekből, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR - - - . ^ K. szekció
