Napi Hírek, 1930. május/2
1930-05-18 [0227]
Dr. Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter emelkedett ezután szólásra a közönség viharos tapsa közben. - Az önök képviselője, az én kedves barátom és államtitkárom, télies kimerítő kepét adott egyrészt arról <••: te/ék rységről, amelvert fuelősek vagyunk, másreszt azokról a problémákról, valamint megoldási kísérletekről, amelyektől terhes a kormány, lékem tulajdonképen alig van ahoz,,anit 5 mondott, hozzáfűznivalón, mert szolidáris vagyok azokkal, a reménységekkel is, amelyeknek . . nótáját megpendítette, szolidáris vagyok az optimizmusban, amelyeknek hangját szintén kibontotta az önök lelke előtt és az okokkal is, amelyekre rámutatott, s a tervekkel is, amelyeket megrajzolt. Hogy mégis szót kérek, annak két oka van. Az egyik az, hogy szeretem dokumentálni a szolidaritást az elvekben es cselekedetekbon azokkal a férfiakkal, okikkal a Gondviselés megadta neketo hogy Te gyiitt dolgozzam. Nagyon férfiatlan Vdglognak tartom a szolidaritásnak nemcsak megtagadását, ami már nagyon spk, hanem meg nem vallását is. Félénkség/el csak,áruló lehet az emberből s ha nagyon csúnya a zászló elárulása, nem szép az emberek elhagyása és elárulása sem. IHJUÍM, • ,-,Ferfiak vagyunk is, azoknak tartjuk maiunkat; férfiak állanak a^nemzet élén, az illetékes tényezők bizalmából. Férfias cselekvést vár tőlünk a nemzet is- férfias magatartást, meg nem rettenő, meg nem alkuvó magatartást. En nem szeretnék sem hisztérikus, sem nouraszténiás embereket, különösen puhagerincü embereket látni magam előtt, ha, mint a nemzet egyszerű választópolgára tekintenék azokra, akik előttem állanak ós hivatottak arra, hogy engem vezessemk. A másik oka ann^k, hegy felszólalok az, hogy az imént hallott fejtegetések fonalát szeretném továbbsodorni . - Érdemes képviselőjük szólott a párisi egyezménvekről, amelyeknek ratifikációiával most foglalkozik a Ház. Tiz óv múlt el azóta, hogy Apponyi,Albertet nem engedték odakint beszólni a magyar igazság mellett, vagy azért nem, mert feJ/ek c nagyér igazságtól, vagy azért,, mert akkor még igen nagy volt a gyűlölet, nn azt hiszm, hogy mind a két. ok közrejátszott. Megállapítható, ho^y az a gyűlölet, ,amcly hatótényezője volt annak idején a,bókeszerz .'dések megszerkesztésének,' továbbra" is szerepet játszott hatótényezőként,nemzetközi viszonylatokban, különösen velünk szemben. Annak, hogy tiz év alatt megenyhült x s valamiképen belátássá szürkült, vagy virult ki ez a gyűlölet, tulejdonképen nem az az oka, mintha bennünket ma jobban szeretnének, hanem az az oka, hogy tiz ev alatt, különösen a legutolsó évben sok mindent beláttak. Megértették azt, nogy a gyűlöletet és a türelmetlenséget előkeli/rejteni; nem szabad engedni szabadiára nyargalni a gyűlölet ós türelmetlenség politikáját a külpolitikáBan, amikor népszövetség van, amikor úgynevezett békeszerződések vannak és amikor az európai államok gazdasági válsággal küzdenek, amikor,valamennyinek zseb fájdalmai vannak. Innen van az, hogy a párisi egyezmény ratifikálása egy korszak zárókövének tekinthető. Világosan meg lehet figyelni a velünk szemben álló lelkiség átfejlődésében az előbb emiitett etappeokat. Nem mo ndom azt, hogy a gyűlölet helvét adott a szeretetnek, csak azt mondom, nogy a gyűlölet a velünk szembenállóknál jobban elrejtőzött^ s a meglátás és belátás abból a forrásból ered, hogy gazdasági békességet kell a kontinensen teremteni,mert különben nemcsak az megy tönkre, akit sirbafekte tni szeretnének, hanem ők maguk is ebbe a gazdasági sirba dőlnek. ^ , /Folytatása következik,/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
