Napi Hírek, 1930. május/2
1930-05-17 [0227]
§ B" o r n, május 17. /Magyar Távirati Iroda/ Több ^ svájci lap behatóan" foglalkozik azzal a panaszirattal, amelyet az egykori"magyar határőrvidék lakosainak"leszármazottai. az erdélyi magvai székelyek terjesztettük a népszövetség kisebbségi bizottsága elé a miatt, hogy a román állam jogtalanul és minden kártérites nélkül elvette tőlük közvagyonukat. A kérdés történelmi ismertetése után rámutatnak arra a különbségre, amelyet a~"két román és ' a két székely közvagyon közt az agrárreform alkalmával tettek."Mig az 1919, évi szeptember 10-ikl rendelet-törvény'a szóbanforgó magán javalat határozottan ^flfentesitette a lefoglalás alól, az 1921,évi július 30-iki végleges agrártörvény e mentességet csak a román közbirtokokra tartotta Érvényben, míg a magyar közbirtokokra kimondotta az állam birtokába való át\r~ételt, noha ugy a magyar ; mint a román közvagyonok teljesen azonos történelmi és jcgi alapokon jötteit létre. A székelyek tiltakozásaira azzal válasaipltak,hogy állami birtokokról van szé,amelyeket a román államnak joga volt birtokába venni, A székely közvagyonokat minden k ár tér itéV nélkül sajátították ki. A döntést az agrárbizottság hozta,amelynek csak adminisztratív, de'semmiféle jogi hatásköre nem volt, A magyar kisebbség ezt az ejjárást a kormány tudtával történt politikai elnyomás tényének erzLmég peaig joggal,mert hiszen Constantinescu földmivelésügyi miniszter ly23.december 7-én a parlamentben egy interpellácidra válaszolva a/k ártéritás nélküli kisajátítását egyenesen nazafias cselekedetnek minősítette. ,ju_székely közvagyon A székelyelmek a népszövetség kisebbségi bizottsága előtt lévő panaszirata az'1919.évi párisi kisebbségi szerződéi 9. ós 11.szakaszaira támaszkodÍK, amely a román lakossággal való teljes jogi ós'tényleges " egyenlőségetj egyházi és iskolai autonómiát biztosított nekik. A székelyek a népszövetség közbelépését kérik"~ábban az irányban,hogy vagy adják toissza közvagyonukat, vagy pedig kapnanak""érte megfelelő kárpótlást. Minthogy e földek nagyrésézét qár felosztották á románok között, másfelől pedig Ro mánia fait accompli-t akar teremteni, a székelydk: az ügy sürgős tárgyalását és ideiglenesen a statusquo fenntartásának kimondását kérik. " A Luzerner Tngblatt a 25,000 székely család panaszával kapcsolatban még megjegyzi hogy a román agrárüform során a kisajátítást a szántóföldeken és erdőkön kívül'kiterjesztették épületekre is; kisajátítottak egy árvaházat, egy takarékpénztárt, sőt" ingóságokat, szerszámokat, kocsikat 'és bátorokat is, A kisajátított székely közvagyon kiterjedése 64;000 kat.hold, 1914.évi értéke pedig meghaladja a 100 millió aranykoronát. § Nagykanizs a .május 17. A vitéz Szurmay Sándor báró nevét vv selo volt m.kír.nagykanizsai 20.honvéd- és népfelkelő-gyalogezredek, valamint ezek egyéb háborús alakulatainak megmaradt tisztikara es legénysége június 1.-én leplezi le több mint tízezer elesett bajtársuk emlékére a nagykanizsai Erzsébet-téren felállított hősi emlékmüvet. A leleplező beszédet aózsef kir. herceg mondja. Május 31.-ón délután a város képviselőtestülete díszközgyűlést tart s azon átadja Szurmay bárónak a város díszpolgári oklevelét•/H»T«I#/ §Debrece n, május 17, Május 25.-én és 28.-án országos ipari kongresszus lesz Debrecenben, Május 25.-én a festő- és mázolónesterek, 28,-án pedig a hus- ás sütőiparosok tartanak Debrecenben országos naevgyülést. A kongresszusra ^megnixták a kereskedelmi kormán? ké'pvis lőjé't is, valamint több országgyűlési képviselőt ./ ,T TT./ J r OHR7ÁGOS LEVÉLTÁR
