Napi Hírek, 1930. május/1

1930-05-10 [0226]

r j Oki a h o.ra a , május 10. Oklahoma államban t egnap körülbelül 200 yard szélesságben végigvonuló forgószél t&bt helyen óriási károkat okozott. Az eddigi jelentések szerint a tornádónak három emberélet is áldozatául esett és nagyon sokan megsebesültek. /MTI/ § A Magyar Aero-Sz^vetség néhány héttel ezelőtt jelmondatpályázatot hirdetett. Arra hivta fel a magyar társadalmat, segítse megkeresni azt a szuggesztív erejű mondatot, mely a magyar aviatika mai elesettságét és szerénységet demonstrálja, de egyben a köztudatba viszi a repülésügy fejlesztésének szükségét és azt, hogy minden magyar embernek a köz és önmaga iránt való elemi kötelessége a repülésügy felépítésében szándékkal, tettel segédkeznie. A Magyar Aero-Sztfvétség elnökének, vitéz József Ferenc dr. királyi hercegnek elnöklete alatt május 5.-én ült össze a biráló bizottság, melynek tagjaj. Farkass Kálmán nv. államtitkár és Kara Jenő alelnökök, Szentkirályi Ákos dr», Palogh József dr. és Urbányi János dr. voltak, A bizottság munkáját nagyban megnehezítette az, hogy a társadalom minden rétegéből - a legmagasabbrangú állami tisztviselő tol a gyári munkásig és kisdiákig - ezrével érkeztek pályázatok, amelyek meghatóan bizonyították, hogy a kevés szóból mennyire értett a magyar társadalom.' Az első dijat nemeskéri Kiss Aurél dr. győri ügyvéd pályázó •' jelmondatának adta ki a bizottság. A győztes jelmondat: "Es mégis repülünk.. 1" Rövidsége mellett a jelmondatot újszerűsége is ajánlotta. A bizottság ugy látta, hogv a mottó kitűnően fejezi ki a mai magyar repülésügy trianoni megkötöttségét és azt az erős, sőt dacos elhatározást, mely mindenek ellenére győzelemre viszi az ügyel;. A jelmondatot beidegződésre alkalmassá teszi a£ "Eppur si muovo" világtörténeti szállóigéhez való formai kapcsolódása, A második dijat ifj. Kardqs ?ál /Debrecen/ "Szárnyakat a magyar jövendőnek" szc'vego' jlemondatának juttatta a bizottság. .3 mottót egyszerűsége és optimizmusa ajánlotta. A jelmondatban egyszersmind szimbolikusan honorálni vélte a bizottság azt a sokszáz, többé-kevésbé érdekes pályamunkát, mely a Kossuth-féle szállóigének /"Tengerre magyar"/ az aviatikára való alkalmazása volt, A harmadik dij kiadása kürül erős vita fejlődött ki, melynek eredményekánt a nyertew vitéz Ligety István tiszapüspöki lakosnak következő á

" el mondata lett: y,

Magyar akarattal, magyar szárnyakon, magyar reményekért," jelmondatot hármas^tagolása, kellő kiélezettsége és széles tartalmi horl-• zontja jellemzik. . . , Dicséretben részesítette a bizottság a következő jelmondatokat: Tóth József. Kispest, "Ma a Hadak utján gépmadarak szállnak". S mottó sze. rencsésen alkalmazza a számos pályázó által a jánlott,.Osaba lovasai''motívumot s ezzel mithikus magyar távlatot ad a repülőpropagandának. A jelmondat megesem volt pályadijjal kitüntethető, mert csupán formailag megfelelő és nemes kifejezése egy ténymegállapításnak; agitatorikus erő nem rejlik benne. Dicséretben részesiílt Bochlitz Gyula, Budapest, pályaműve:"Szárnyakat bontogat e^y szárnyaszegett nemzet", melyben figyelemreméltó és finoman kifejezett antitézis rejlik. Végil dicséretre méltónak találta a bizottság vitéz Nagy Dezső ny. altábornagy mottó iát: "Ki szárnyra kél, rab nem lehet." A pályadíjak átvételéről a díjnyerteseket a Magyar Aero Szövetség külön levélben íogja értesíteni. Fel kell használni a Szövetségnek ejt aj. alkalmat arra,hogy hálás köszönetét fejezze ki mind azoknak, akik megható Romban fejezték ki pályázatukkal a Szövetség nagy munkajaran való érzelmi éaJ xrűndoL.ti részvételüket*-