Napi Hírek, 1930. május/1

1930-05-13 [0226]

§ R 6 m a , május 13. /Magyar Távirati Iroda/ A üásaggero hosszú cikkhen foglalkozik az erdélyi magyar kisebbségetek a népszövetséghez benyújtott peticiojával, mely lényeges serelemre hivja fel a figyelmet. A román kormány ugyanis megsértette a nemzeti kisebbség védelmi szerződésének alapvető rendelkezését, amely eltiltja egyes fajoknak magánjogi viszonyai szempontjából való különböző kezelését, A közlemény ismerteti Magyarország déli határvidéki községeinek a XVII. században a törökök elleni vedelem, céljából katonailag megszervezett organizációját, A határőrvidék községeinek adományozott vagyonok, földek és erdők királyi elhatározással a községek kizárólagos tulajdonába jutottak. Az igényjogosultak túlnyomóan fenntartótták^a vagyonközösséget és ezek közül a naszódi és karánsebosi román, a.csíki és haromszéki pedig magyar. A négy vagyonközösség eredete és jogi helyzete ugyanaz, mégis az Erdélyre és a Magyarországtol elcsatolt részekre ^vonatkozólag a román agrárreformtörvény ugy intézkedik, ,hogy csupán a naszódi román vagyonközösséget veszi ki a kisajátítás alol, mig a székely vagyonközösséggel szemben kisajátítást engedélyezett, amely gyakorlatban egyenlő az elkobzással. A másik román vagyonközösség, a karánsebesi, nincsen

/ ugyan törvényben mentesítve a kisajátitás alól, de a törvény végrehajtása során teljes mentesítést nyert, miff a székely natárőrezred le származó ttjainak vr.gyonát az utolsó darp.b földig minden ellenérték nélkül kisajátították, A közlemény megállapítja, hogy a négy vagyonközösség teljes és kizárólagos tulajdonát képezte az egykori határőrezredek leszármazottjainak, jogi helyzetük tehát azonos, csupán tulajdonosaik nemzetis: ge különböző ós'pedig az épségben meghagyották románok, az elkobzottak pedig magyarok, A faj szerinti különböző kezelés tehát szembeszökő és igy Románia kétségkívül szembehelyezkedett a kisebbségvédelmi szerződés egyik alapvető rendelkezésével. A román agrárkomité azzal igyekezett indokolni a székely vagyonközösség elkobzását, hogy az nem nagán-, hanem állami tulajdon volt. fiz a megállapítás alaptalan, de ha helyes volna is, épen ugy vonatkozik az ugyanazon jogi helyzetű román vagyonközösségekre is. tehát utóbbiakat szintén el kellett volna kobozni, A Mesaggero cikke szerint a székely határőrezred leszármazottjainak petíciójában a kisebbségvédelmi szerz- dés megsértéséről van szo, mély felett a népszövetség nem térhet szó nélkül napirendre. § i Báró Thierry Alajos, a fiumei királyi törvényszék volt elnöke mjus 12-én Fiúméban elhunyt. Thierry 1845-ben született ^Fiuné bar*. Pályáját a horvát közigazgatásban kezdte. Pejacsevich I^szlo grof bánsága alatt a budapesti igazságügyminiszteriuriba került, ahol 1883-tol 1892-ig a fiumei ügyek'referense volt# 1892-től 1914-ig a fiumei királyi töryonysék elnöke volt. Uyugdijbavonuláea óta Fiúméban élt. Az elhunytban báró Thierry íereno nyugalmazott sorhajókapitány és báró Thierry Frigyes, a n.kir.testőrség volt őrnagya édesatyjukat gyászolják. /MTI/