Napi Hírek, 1930. május/1

1930-05-06 [0226]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti:: A kormány ma nyújtotta be a képviselőházban azokat a párisi agyezményeket, amelyeket a szerződés értelmében a magyar törvényhozásnak ratifikálna kell. Széket az egyezmény bevezető része sorolja fel. . Ugyancsak a Bevezető rész állapitja meg, hogy: a ratifiká- cio megtörténtnek tekinthető, mihelyt egyik részről Magyarország, másik részről Franciaország, Nagybritannia, Olaszország, Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia és egy a következő öt hatalom közül ratifikálta: Belgium, Görögország, Japán, Lengyelország vagy Portugália. Az első egyezmény azokat a pénzügyi természetű megállapodásokat tartalmazza, amelyeket Magyarország és a hitelező hatalmak kötöttek. Első cikke kimondja, hogy Magyarország a jóvátételi bizottsággal 1924 február 21,-én kötött megállapodása értelmében évenként átlag tíz millió aranykorona jóvátételt fizet 1944 január 1.-ig, ettől az időponttól kezdve 1966-ig pedig évi 13.5 millió aranykoronával törleszti azokat a különleges követeléseket, amelyeket Hágában a békeszerződés értelmében terhére me-gállapitottak. A befizetések a Nemzetközi Fizetségek Bankjába történnek. A fentebb felsorolt fizetésekkel Magyarország'a békeszerződésből folyó^minden fizetési kötelezettségének eleget tett. A második cikk ezzel az általános szabállyal szemben a következő kivételeket sorolja fel: • háború előtti államadósságok, továbbá a békeszerződés életbeléptetése óta kötött különszerződések és egyezményekben vállalt fizetési kötelezettségek. Ezek közé tartoznak bizonyos meghatározott döntőbirósági Ítéletek, amelyekét Magyarország ellen hoztak. A 6.. cikk kimordia, hogy a trianoni béke-szerződés 180, szakaszában megállapított általános zálogjog Magyarország vagyonára és jövedelmeire az egyeanény életbeléptetésétől kezdŐdőleg megszűnik. A 7. cikkben Magyarors zág kötelezi magát, hogy állami jövedelmeiből az 1. szakaszban megállapított évi részleteknek legalább 150 %-át kitevő bevételt fenn fog tartani abból a célból, hogy azt öt kitelező hatalom kérésére,a Nemzetközi Bankkal történendő megegyezés után, záloggá alakítsa át arra az esetre, ha elmulasztaná az elvállalt fizetések teljesítését. Megegyezés hiányában e kérdésben a hágai állandó bíróság három szakértője dönt* A 9. cikkben a hitelező hatalmak kötelezettséget vállalnak arra, hogy a megállapodás életbeléptetésétől kezdődőleg beszüntetik területeiken a magyar vagyon lefoglalását és felszámolását. Ugyancsak itt mondanak le a hitelező hatalmak azokról a követelésekről, amelyek Magyarországot volt szövetségeseivel szemben terhelik. A békeszerződések értelmében ezeket a Jóvátételi Bizottságnak kellett volna'érvényesítenie, izzel szemben Magyarország is lemond ellenköveteléseiről. Ez a lemondás nem vonatkozik azonban azokra a követelésekre, melyek a volt Monarchia közös vagyonával szemben fennállanak. > , « A 11. cikk kimondja, hogy a Jóvátételi Bizottság és Magyarország között minden kapcsolat megszűnik olyan gyorsan, amint csak lehetséges. Egyúttal megállapítja, hogy Magyarországnak a Jóvátételi Bizottságnál vezetett számláját véglegesen lezárjak és meghatározza a Nemzetközi Fizetsépk^ankjának szerepét a Jóvátételi Bizottság jogainak megszűnésével kapcsoA 12. cikk a pénzügyi ellenőrző bizottság megszüntetéséről szó'. A 13. és utolsó cikk az egyezmény nemzetközi bírói védelmét biztosítja. /Folytatása következik./