Napi Hírek, 1930. április/2

1930-04-29 [0225]

P r 9...^"°r^ ? : ^ alábbiéban a t.Szerkesztősé ek reidelkezésere bocsáitiuV Klebelsberg Kunó gróf mai stockholmi előadását. Lz előadáshoz keretek az est folyamán kapunk. Klebelsberg Kunó gréf előadását azzal a megállanitásaal kezdette, hogy a magyar a világtörténelem tragikus népe. «—s Tobb mint ezeréves multj a folyamén nem akadt egy évszázad sem, amelyben ne állott volna a lét vagy nemlét sorskérdése előtt. Ez a nemzet szinte állandóan ost^romlott várban élt és mégsem mulasztotta el sohasem, hogy kultúrája fejlesztésének érdekében nasr erőfeszítéseket ne tegyen es áldozatokat ne hozzon. Egyetemeit és könyvtarait ismételten elpusztitotték. de a nemzet mindannyiszor újra feltámasztotta őket. Soha nem csü|srf

sdt. szembeszállt a sors csapásaival és politikai harcait kulturáis törekvésekké 1 nemesi tette. Politikai és gazdasági nyomorát igyekezett a szellem fegyvereivel szédíteni s ezért szabad a magyart tragikus népnek nevezni. A miniszter előadásában ezután végigvezette hallgatóit Tagyarország; ezeréves történelmén és rámutatott arra, hogy a nagy európai eszmeáramlatok: humanizmus és renaissance, reformáció és ellenreformáció, barokk és rokokó, klassziciszmus és romanticizmus mindig cl jut ottak Magy arországba és megtermékenyítették ezt az országot, Magyar ors zágont tul délfelé ás kelőt fele azonban csak igen sporadikusan terjedtek cl, amiből világos, hogy Magyarország délkeleti határai egészen a legújabb időkig egyúttal a tulajdonképeni európai kultúrkör határai is voltak. Ecsetelte ezután a török és az osztrák fonhat ós ág elleni évszázados küzdelmeket és rámutatott arra, milyen veszedelmes volt, hogy a török kiűzése után idcgcnnyelvü gyarmatosokat telopitettek bc az elnéptelenedett országba, akik a XÍA. szazadban,a nacionalizmus ébredésekor önálló nemzetiségekké verődtek össze és veszedelembe sodorták Magyarország egységes nemzeti iellegót* ,, . , , „ . . , , 1 torJök-hódoltság idején a magyar birodalom keleti részéből alakult '. Erdély protestáns jellegénél fogva Eszáknémetörszágf

al, Svédországgal és Németalfölddel került szorosabb összeköttetésbe, ár a Habsburg-uralom alatt álló nyugati része az országiak a harmincéves háború idején Ausztria és Spanyolország oldalán harcolt, mégis az egész nemzet rokonérzése Erdély me ll ett volt, amely nemcsak mint a protestantizmus, hanem mint a magyaí nemzeti gondolat védelmezője lépett fel. Mindenesetre abban is mély tragikum rejlett, hogy a török hódi tó szemeláttára Nyugat- és Ke le tm agyar ország egymás ellen harcol. A harmincéves háború idején Bethlen Gábor erdélyi fejedelem feleségül vette Gusztáv Adolf svéd király sógornőjét. Brandenburgi Katalint. A Bethlenés a Wasa-qssalád sógorsága kihatással volt Svédország és Erdély politikai viszonyaira is. Egy mesik erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György a harmincéves háború döntő éveiben, 1644-ben és 1645-ben Torstenton oldalán harcolt. Természetes következménye volt Erdély északi ós protestáns összeköttetéseinek, hogy Bethlen Gábor §yulafenárvári székhelyére olyan tudósokat hivott meg, mint Alstaed, Basire. Bisterfeld, Opitz és Piscator ós segítségükkel ott főiskolát alapitott. Utóda, I. Rákóczi György a sárospataki főiskolára hivott-meg kiváló protestáns tudósokat a külföldről, igy Comenius Amos Jánost. /Folyt, köv./