Napi Hírek, 1930. április/2
1930-04-27 [0225]
/ Katona ünnepség. VI% folytatása/ A Katona József szobában a költő müveinek valamennyi kiadása és a róla szőlő egész irodalom van kiállítva. Itt helyezték el a Bank bán'előadásainak sál-lapjait, szereplőinek képeit és a személyes relikviákat. Két kis dobozban a sir áthelyezéséből szármázd relikviák vannak. Katona hajfürtjét, attilájának kis posztódarabkáját ós nyakkendőjének foszlányait helyeztek el benne. Az emlékszoba megtekintősa után délben 1 órakor ünnepi ebéd volt a Borotvás-szálló éttermében, amelyen számos felköszöntő hangzott el. A Katona centonnárium alkalmából rendezjtt ünnepségük ezzel be is fejeződtek. T§ Paris, április 27. /Magyar Távirati Iroda/ A Parisban most aláirt egyezmények lényegükbén ugyanazoK, mint amelyeket Hágában megállapítottak. A Devezető egyezményt,amely az általános rendelkezéseket tartalmazza négy különegyezmény követi' ezek Hágában még a bevezető egyezmény mellékleteiként szerepeltek, mivel akkor'még nem kerültek aláirásra esa delegátusok csupán ke zdőbe tűikkel látták el. Sorrendjük most megváltozott. Az első egyezmény a pénzügyi rendelkezéseket tartalmazza., > a második a magyar állampolgárok agrárügyeivel foglalkozik román,cseh és jugoszláv vohatkoz ásókban, továbbá a nemzetközi döntőbíróságokkal, mégpedig nem csupán román, cseh és jugoszláv vonatkozásban, hanem az összes többi államokkal való vonatkozásban is. A harmadik egyezmény az agráralap szervezetének és működésének szabályait tartalmazza. Tudvalévően ez az az alap,amely átveszi a felelősséget a kisantantállamoktól az agrárporekért és kötvényekkelel égi ti ki a pornyerteseket. A negyedik egyezmény a B-alappal foglalkozik, amelyet a nagyhatalmak szerveztek a kisantantállamok segélyezéséra a külön agrárperekben való pervesztesóg esetére. Ennél a legutóbbi egyezménynél Magyarország nem szerződő fél, bárdba a trianoni szerződésre vonatkozó hágai egyezmlnyekbe ez is beletartozik, A leglényegesebb intézkedéseket az első úgynevezett pénzügyi egyezmény foglalja magában. Ennek első cikke kimondja, hogy Magyarország az 1944-ig fizerendo jóvátételi járadékokkal, amelyeket 1924-ben. szabályoztak ós amelyek éóvenkónt átlag 10 millió aranykoronát tesznek ki, továbbá az 1966-ig fizetendő évi 13 1/2 millió járadékokkal,amelyet Hágában különleges követelések cimén állapítottak meg, a békeszerződésből folyó minden terhének eleget^tesz. A cikk elismeri, hogy Magyarország jóvátétellel egyáltalában nem tartozik ós még békeszerződesi terhek címén sem követelhető tőle több fizetéSo Ez alól néhány kivétel van; ezeket a második cikk sorolja fel. A kivételek a háború előtti államadósságokra, továbbá a békeszerződós óletbeléptotése óta kötött szerződésekben és egyezményekben vállalt fizetési kötelezettségekre vonatkoznak. Ilyeneknek minősítettek bizonyos magyarázattal - és ez alól Magyarország nem térhetett ki, mert a döntés joga a jóvátételi bizottság kezében van'- a Magyarország ellen hozott és hozandó bizonyos döntőbírósági.Ítélete ket. Ezek aránylag nem nagy értékről szólnak és teljesítésüket 1944-ig folyó kamatok nélkül elhalasztották.
