Napi Hírek, 1930. április/2
1930-04-27 [0225]
§ P á r i s . április 27, Korányi Frigyes báró magyar fode r legátus a keleti jóvátételek rendezésére vonatkozó megállapodás) 1^aláírása után a következő nyilatkozatot tette a Magyar Távirati Iroda pária tudósitója előtt: . . , - A most mér véglegesen mogállapitott hágai egyezményeknek Parisban történt aláirása Magyarország habom utáni korszakának egyik legfontosabb és történelmi jelentőségű eseménye, A hábomi addig nem volt befejezettnek tekinthető, amig a magyar állam minden vagyona s jövedelme idegem államoknak rendelkezésére volt lekötve, mig a szuverén jóvátételi bizottság pénzügyi és gazdasági életünk fölött úgyszólván élőt és halai ura volt s ameddig a győztes államoknak fennállott az a joguk, hogy tetszésük szerint bármily súlyos terhek rójjanak ránk és a ránkdiktalt kötelezettségek/egyoldalúan - általuk megítélt elégtelen toljositésees-otén -> általuk /nek/ tetszés szerint vá lasztott szankciókkal büntessenek, mint például Németországot büntették a Ruhr-vidék megszállása utján, A ma aláirt egyezmények ismét egyenjoguvá teszik Magyarországot & világ szabad nemzetei között. Magyarország ma vált ismét szabad állammá. Ezzel megszűnt ránk nézve a háború. Az egyezmények közül az emiitett okokból és . pénzügyi kihatásuk tekintetéből is legnagyobb fontosságú az első számú, amely a békeszerződési terhek kérdését intézi el véglegesen. Hosszú évek nehéz munkád jávai vívta ki álmagyar kormány, hogy a győztes államok mondjanak le a jóvátételi követelésükre vonatkozó korlátlan jogaikról s elóg-edjenak meg e címen azokkal az évi átlagban tízmillió aranykoronát tevő evi járadékokkal, amelyeket az 1924. évi genfi egyezményekkel 1943-ig vállaltunk; A szorosan vett jóvátételi kötelezettségeken kívül azonban még számos, igen súlyos terhet rótt ránk a békeszerződés. Ezek a terhek esetleg még a jóvátételi terheknól is súlyosabbak lehettek válna. Hiszen hogy csak nohányat említsek, Magyarorsság kötelezhető lett volna ugy a monarchia közös hadserege s a közös minisztériumi tartozások kvótaszerü részének, valamint a. háború előtti magyar hatóságok olyan tartozásainak megfizetésére, amelyek az elszakított területre vonatkoznak, kötelezhető lett volna a bolsevisták vörös hadserege és minden szerve által az elszakított teriileteken okozott károk megfizetésére; vasúti kocsiknak ezerszámra való további átadására; a békeszerződés alapján követelték tőlünk egész sor közintézményünk vagyona egyrászének kiszolgáltatását; több száz millióra monő megszállási költség- megtérítés ét ós a hadifoglyok hazaszállítás! költségeinek visszafizetését. Ezek a követelések meg sem határozható értékek os összegek elvesztésének veszélyében tartották állandóan az országot. Egyetlentetel címen 1500 millió márka követelése volt ellenünk a jóvátőtolí. bizottságnak. Ezzel az összeggel Németországnak tartoztunk a héborúból kifolyólag ős pzt a követelóst a békeszerződéssel a jóvátételi bizottságra ruházták át, /Folytatása következik./
