Napi Hírek, 1930. április/1
1930-04-15 [0224]
b . A „ § A Magyar Nemzeti Múzeum 1898 óta adja ki éti Jelenté-' seit a Muzeu: állapotáról és működéséről. Ez a jelentés 1914-ben az 1912. évről szólí jelentes kibocsátásival megszakadt, helyette 1924ben a háború s az azt követő nehéz esztendők lezajlása után az 1913-1923 évkor nagyobb eseményeit összefoglaló vázlatos rövid kiadvány tájékoztatott azokról a megpróbáltatásokról, amelyeket ez első tudományos intézetünk a háború és a fórra,almák alatt elszenvedett. E küzdelmes korszak jellemzésére esek azt kell megemlítenünk, hogy volt kritikus nap, amikor csak Bandholz tá- ' bor lovagloostora akadályozta meg a Múzeum kifosztását a megszáll°k által. , E pár ives tiz evi jelentéshez csatlakozik a Nemzeti Múzeum most megjelent öt évi Jelentése tizenegy iven, amelyet Hóman Bálint íoigazgató irt s amely előkészíteni hivatott a toáábbi évi Jelentések sűrűbben megjelenő köteteit. Az 1927 november 25.-én ötnegyedszázados fennállásához csendben eljutott múzeum a háború utáni években szenvedte o 1*legnagyobb Krízisét, amelynek megoldását most már nem lehetett elodázni. A Múzeumnak közel kétszázados épülete már a hetvenes években szűknek bizonyult a gyüj te menyek elhelyezésere. ezen előbb egyes gyüj temények kitelepítésé vei és önálló Muzeumok létesítésével segítettek, utóbb azonban ez nem látszott végleges elintézési módnak. A tervezgetések önálló természetrajzi és néprajzi múzeumépületek létesítésére még e század olső éveiben na gindultak, de a körülmények szerencsétlen alakulása, majd pedig a háború s a pénzügyi összeomlás minden kidolgozott tervet erőtlenné, megvalósíthatatlanná tett. Pedig a háború után a múzeum munkája már csaknem megbénult, az épület fenntartását is csak üggyel-bajjal lehetett megoldani, a gyűjtemények gyarapítása megszűnt, a begyűjtött és felhalmozódott anyag pedig a zsúfolt helyiségekben hozzáférhetetlenné és feldolgozhatatlanna vált. Még. világítása sem volt a múzeum dolgozóhelyiségeinek, a tél folyamán pedig állandó szénszünet bénította meg a napi hivatali munkát is, 1922 november 18.-án az országos magyar gyű j teményegyetem alakuló ülésén jelentette bg Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, hogy "Hemzeti Muzeumunk helyszűke következtében kritikus helyzetbe kerülj mostani tarthatatlan állapotából az idők mostohasága dacára is hatalmas erőfeszítéssel ki kell ragadnunk". Minthogyj-azraLban^régi nagyszabású tervek megoldására számitani f sem lehetett, /a/ a Euzeum kritikus helyzetét Homan Bálin főigazgató a szűkös helyzetnez realizált elgondolással oldotta meg. Ertf elgondolások megoldása ment végbe az 1924-1928 évek folyamán, legalábbis túlnyomó részében. A fojtogató helyhiány leküzdésére a következő intézkedések történtek: Az Iparcsarnok tűzveszélyes, kétes biztonságú, az időjárás ellen sem óvó helyiségeiből a Népraizi Tár a fisztviselőtelepi gimnázium épületébe költözött. Itt területe is gyarapodott néhány száz négyzetméterrel. Az Országos Széchenyi Könyvtár* Levéltára az Országos Levéltár épületében kapott egy emeleti szárnyat* Az Állat tár tudományos • gyűjteményei előbb a Szentkirályi-utca 7. szám, majd a Baross-utcs. 13. szám alatti bérház helyiségeiben nyertek ideiglenes elhelyezést.
