Napi Hírek, 1930. április/1

1930-04-03 [0224]

t § Rima. április 3,/Stefeni/ A Giornale d Itália "Egy megállapodás titka" cim platt foglalkozik a londoni > konferenciával és megáilapitia, hogy, noha csak zavaros hirek vannak még róla, r három hatalom egyazmenye véglegesnek vehető. Erről, irja a lap, megelégedéssel veszünk tud ont st és nincs hozz átenni^valónk. Sokkal bővebben foglalkozik a lap azza.l az eshetőséggel, hogy négy-hatallömjmegégjezés jön létre. Ez a megállapodás teljesen nyugodtan hagyná Olaszországot. Enibk a megállapodásnak három lényeges pontja volna: 1. Atilla katonai támogatásban részesiti Franci aorsz ige t F. Földközi-tengeren, 2. ebből következően Praociaország csökkentené tcnnázsát, 3. Franciaország vonakodása attól, hogy az Olaszországgal való paritást eii szerié. : A Giornale d'Itália következeképpen kommentálja ezt a helyzetet: A - támogatás, logikusan gondolkodva nem lehet más, mint tényleges politikai, tengerészeti és katonai egyezmény, amely £ Földközi-tengeren es Vlán a Földközi-tengeren tul is alkalmazható lesne. Természetes, hogy az antantamelyet Franciaország Angliától követel, angol-francia frontot létesít, amelynek gyakorlati érteke lehet. Olaszországot az angol-francia tanács*, kozásra csak akkor hívták meg, amikor ez előrehaladott stáfiumoan volt, Olaszország már emiatt is jogosult arra, hogy nagy tartózkodással figyelje a francia politika alakulását és : ••/felvéfiesse azt a kérdést is, ki ellen van szüksége Franciaországnak katonái támogatásra, amikor a Földközi-tengeren az ..olasz flottán kivül más flotta ni^cs, amely Franciaországgal szembe merne szállni. Ilyen körülmények között a francia tonnázs csökkenése jelentéktelenné válnék, nem szólva arról, hogy felmerül a kérdés, hogy maga ez az Ígéret is nem maradna-e csupán papiron. Franciaország mindig "abszilutszükségleteire" hivatkozik, Mi nem vitatkozunk erról, de Franciaországnak sem engedjük meg, hogy a mi szükségleteinket firtassa és önkényesen diktálhassa az olasz nemzeti élet határait és törvényeit. Olaszország a londoni könferen ciára tiszta szándékkal ment el és az ámít a másik oldalon ugyanilyen tisz tr szándékokra. Franciaország most megtagadja^tölünk e paritást^ de 1925ben egyáltalán nem követelte a.z olasz hadsereg és flotta csökkentesét. Kimondjuk határozottal?., hogy Olaszországnak a paritás nemcsak joga, henem kötelessége. A mi legfőbb eszménk a nemzetvédelem./MTI/ /-/ § Prága, április 3. Valamennyi kisebbségi oárt a^pviselőházbín j?. va.slatot nyújtott be, amelyben kisebbségi bizottság létesítésit követeli;efa minden viszályt, amely a nemzetisegek kőzött^..* ••• t ;

\,illetve közöt tük es.a kormány között felmerülhetne, elintézés végett kezébe venne. Az indokolás hcngsulyozz^a, hogv a nemzetiségi kérdés megoldása a köztársaság belső békéjének alapja* ' • Kétségtelen ós mértekadó tényezők részéről az egész világon elismert tény, hogy eédig a nemzetiségi kérdés megoldása **ól szó sem lehet. Tüszurások nyelvi tekintetben mindennaposnak mondhatók. A küszöbön álló erdőállamositás és erdőkiosztás ismét súlyos aggodalmakra ad okot, mert kétségtelen, hogy iá kisebbségek megkárosítására vezethet. • ki, emiitett javaslatot a^emet kormánypártok képviselői is aláirtak. /MTI / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR