Napi Hírek, 1930. március/2
1930-03-16 [0223]
- Mint az ember egészsége is attól függ, hogy több vagy kevesebb vörös vérsejtje van vagy sem, a nemzet egészsége vagv beteg, sége is azon múlik, hogy az említett hat tipus milyen arányban van a nemzetben képviselve. Minden nemzetben vannak passzív, negativ, konstruktív és destruktív emberek, a kérdés csak az, melyik tipus kerül többségbe, melyik tipus az, amely a nemzet gondolkozását és cselekvését befolyásolni tudja. - Ha a politikai pszichológia alapján nézzük a nagy ar, nemzet fejlődését, látjuk, ,hogy az utolsó háromszáz esztendőben az a tényező, amelyet általában Bécsnek neveztek, időnként erőteljes ki serieteket tett a magyar nemzetnek az öeszbirodalomba való beolvasztása ra. A magyar nemzet önállósági tudata és életösztöne mindig tiltakozott e beolvadás ellen. A Bach-korszakban például az ellenállás abban nver^ kifejezést, hogy nem fizettünk adót és nem akartunk újoncot adn 1 *. Szóval törtenelmünk folymata agy állította be álmagyar politikai gondolkozást, hogy, hazafias erény es abszolút szükségesség volt minden nagypolitikai kérdésre nem'el válaszolni. De a nemzetnek ez a történelmi' és lelki beállítottsága szükségképen szaporította nálnnk azt a gondolkodást, amit negativ gondolkodásnek lehet nevezni., Ilyen lelki beállítottságban jutottunk az összeomlás korába, A sorsdöntő kérdés tehát az volt, hogy a nemzeti léleknek ilyen irányzata mellett sikeresen meg tudunk-e küzdeni az uj helyzettel, annak rettenetes komolyságával. Legyöngülve állottunk a roppant nagy kérdések előtt. A magyar fainak csodalatos ereje ekkor is megnyilvánult. Más nemzetek azon töprengtek volna,,hogy egyáltalában megtudnak-e élni, mi pedig a magyar patriotizmusnak két hatalmas megnyilatkozását láttuk. Az egyik Papp-Váry Elemérnének örök költeménye, amelyben, nemesik a meglévő megtartásának reménye él, hanem azt mondja, hogy hiszek Magyarország frltámadásában, ^"másik pedig ez,a hatalmas mondás: Nem, nem sohal Mit juttatott ez kifejezésre? Lényegében azt, hogy nem törődünk bele a trianoni sorsba,,te hát sokkal többet, mint a lét puszta tengetését; egy jobb jővo reményét. - Ezekből is látjuk, hogy a magyar fajtában megvan az őserő. Soha,nemzet a világon nem lett volna képes kiállni akkora szerencsét- " lenségeket, mint a magyar. Ha a magyar nemzet nagynak bizonyult a történelemnek ritka jó óráiban, sokkal nagyobbnak bizonyult mindig a veszély pillanataiban és katasztrófák után. JT Gondviselés nagy ,csapásokat mért reánk, de erőt is adott, hogy megbirkózzunk ezekkel, ^s akármilyen nagyszerű is ez a mondás. Bem,nem soha! engem gondolkodóba eite't, mert e nagyszerű gondolat negativ a fogalmazása miatt. Ne azt mondiuk, hogy nem akarunk valamit, hanem azt, hogy akarunk valamit és keressük megvalósitásánaK eszközeit. - És ebben van a nemzeti aktivizmus programja. Cselekedni a cél elérése érdekében, nem pedig a negatívumra szőrit^ozni. Tehát egy • nemzeti pozitivitás programja az, amit én,neonacionalizmusnak neveztem, Az őshazafiság ugyanaz az érzés, amelyet Árpád hozott magával, örök es változatlan, a különböző korokban azonban,különböző feladatok ele van állítva,. Más volt ez a fela,dat a kiegyezés korában, amikor az osz- ; trá k és a nemzetiségi kérdés dominált, ma pedig a probléma a belső, megerősödés, az, hogy képesek legyünk azokra az akarásokra, cselekvésekre, erőfesz itésekre, amelyekkel sorsunkat jobbra fordít, ha tjük .Mert tisztaben kell lennünk azzal "hogy rajtunk a külföld felfogásának puszta megváltozása,irányunkban kifejlődő valamilven Diatonikus jóakarat egyáltalában nem segíthet. ORSZÁGOS LEVÉV^i y tatása következik./ K. szekció
