Napi Hírek, 1930. március/2

1930-03-16 [0223]

- 1918*»ban ŰOU is láttuk világosan, hogy milyen hatalmas ' * fejezete záiult le akkor a tt3gvar történél crmek.7 T ohács után közösség­be kerültünk Ausztriával, s ebben a közösségben éltünk az összeomlásig, Ennek a korszaknak egyik időszaka a kiegyezés kora f amely 1867-tól az összeomlásig terjedt. Mi volt ennek a kornak goll ti ka i /tar talna? Főleg két kérdés. Az egyik az volt,^ hogy akarunk-e 5s minő mértékben Ausztriá­val közösségben maradni, A partéiét eszerint alakult ki az országban, a két nagy pártképző gondolat, a 48-as és a 67-os gondolat volt. A másik domináló kérd est a nemzetiségi kérdés HroltL mert hiszen a nemzetiségek ' soktekintetben Áusztruátől is bátofTtvlpTmzködtek velünk a nemzeti gon­dolat és a magyar államiság teljes érvényesülése ellen, ,1918-ba o.a mid­kor elváltunk Ausztriától, • történelemmé vált a 48-as és 67-es ká dés, de a nemzetiségi kérdéses. Trianon elvette tőlünk nemcsak a nemzetiseg­lakta területeket, de mélyen belekanyaritolt a,magyarlakta területekbe " is. Ilvformán egyik aapról a másikra a kiegyezés korának ugyszol ván miü-» den nagv kérdése', amely addig politikai gondolkodásunk tartalmát adta, az aktív politikai valóságból történelemmé vált . Ha az ember abban az időben.vidékié ment. s megkérdezte az embereket, hogy milyen partállásuak voltakópen, nem tudtak válaszolni. Azt mondották 48-as voltam. 67-es voltam, de arra, hogy milyen partállásuia jelenben, nehéz volt válaszol­ni, mert nem alakult még ki az az uj politikai ideológia, amely az újjá­építés korát kellett, hogv betöltse, redig okvetlenül ki kell forrnia egy ilyen politikai ideológiának, mert hiszen nem érhetjük be aznapi politika kérdéseinek döngetesóvcl; magasabb,ideálokra van szükségünk, amelyek közvetlenül a nemzet nagy élet szükségletéből fakadnak. t / -Erre a kérdésre igyekeztem vál szólni, Begebben négyféle vér­mérsékletű embert különböztettek mefi* a szangvinikusf a koleriküst, a no­1 nkőlikust és a flegmatikust.-Azt hiszem ma, legalábbis politikai szem­pontúéi hatféle embertípus van.,A jobboldalon, hogy ugy mondjam, van a. pozitív ember, az aktiv ember és a konstruktív ember, a baloldalon a passzív ember, a negativ ember és a destruktív ember. Ez a hat séma, jóformán ráillik minden egyéniségre. A legtöbb vantermészotesen a passzív cmixrból, a Pató Pálbői. Azután vannak negativ emberek, a baljósok, az ;féle kuvik-emberek, akik bármit is akarunk, már jőelőre azt mondjak, rosszul fog sikerülni. Azután vannak természetesen destruktív emberek: a negativ ember érződik ki azzá, ha nagy szerencsétlenség van,, s azt hi­szi, hogv ütött az órája. Akkor pusztítani is képes, hogy egyénileg előretörjön. Ez a sémának a baloldala- A jobboldalon van a pozitív em­ber, aki az életnek minden felmerülő nagy kérdésére rendesen igennel válaszol, bátran és mosolvogva tud a jövőbe nézni meg akkor i s, ha a elén felhőbe van borítva. Ennél mapasabb típus már az aktiv ember, <LZ " erősen munkás ember, aki felveszi a ^küzdelmet es próbál segíteni még reménytelen helyzetben is. Ha azután az ilven aktiv alap­természethez nagyobb tehetség járul, az a produktív, az alkotó ember. ^-^tz^aÁC ORSZÁGOSLEvÉLTÁ^Polytatása következik./ K. szekció

Next

/
Oldalképek
Tartalom