Napi Hírek, 1930. március/2

1930-03-17 [0223]

§ P e^c s,március 17. A szalántai kettős rablógyilkosság ügyé­ben a csendőrség es az összes nyomozóhatóságok kétheti megfeszített munkája után kezrekeritették a gyilkost Ambrus István szalántai csendőr­ornBster személy ében. f Az ügyészség a nyomozás eddigi eredményeiről a következőkbef^í: Tegnap délután Szalántán egy csendőralezredes és egy csendőr­őrnagy vallatóra fogta Ambrus Istvánt, aki töredelmes beismerő vallo­mást tett. Elnondotta, hogy bizalmas viszonyban volt Bodenlosz Ilona postamesternővel, akivel a gyilkosságot megelőzően összeveszett. Feb­ruár 28-án, pénteken, este nyolc órakor elment a postahivatal a, hogy megkísérelje a kibékülést Bodenlosz Ilonával. Az udvarról nesztelenül fel­ment a verandára, ahol a konyha előtt találta a postamesternőt. A posta­mesternő nagyon megijedt ós felsikoltott: - Jaj. ki az?! A postamesternő ezután a konyhába menekült, ahová követte Ambrus István, Itt izgatott szóváltás folyt le közöttük,, maid Boden­losz Ilona karján megütötte az őrmestert, a már bűnjelként lefoglalt gyertyatartóval. Ezután heves dulnkodás kezdődött közöttük, Ambrus ki­csavarta a gyertyatartót a nő kezéből és azzal ujyfejbesujtotta, hogy földre rogyott. Az őrmester ezután sodrófával ütotte-verte a posta­mesternőt - ekkor tört össze az áldozat öt bordája - majd ráterdelt és betömte a,száját. A halálküzdelem zajára bejött a konyhába a postames-" ternő nővére, özvegy^Jurovics Józsefné, akinek,a csendőr vallomása sze­rint, kés'volt a kezében és azzal támadt rá. Ambrus István kicsavarta' Jurovicsné kezéből a kést és összeszurkálta az öregasszonyt , Jurovics­né erre élettelenül a földre zuhant, majd az ^mester,hogy teljesen vé­gezzen második áldozatával is, a konyhában lévő fejszével' összeroncsol­ta koponyáját. A csendőr a^bestiális gyilkosság elkövetése után bezárta a konyha ajtaját, majd észrevette, hogy a lakószobában, ahol egyben a pos­tahivatal is volt, ég a lámpa, A szooában az asztalon 1500 pengőt ta­lált, Ekkor érlelődött meg benne a gondolat } hogy elviszi a pénzt, mert így a rablógyilkosság látszatát kelti, és más irányba terelheti a nyomo­zást. Eltette a pénzt a pénztárban talált 200 és egynéhány pengővel együtt. Ezután elvágta a telefonvezetéket, s eloltotta a lámpát és haza­ment a csendőrségi laktanyába. Az elrabolt pénzből 1400 pengő még megvan, A hiány 340 pengő .' Ambrus errevonatkozólag azt a felvilágosítást adta, hogy 110 pengőt test­vérének küldött, a többi pénzt pedig elköltötte. Azt mondogatja ja, hogy csak azért vitte el a pénzt,- hogy a nyomozóhatóságokat félrevezesse - nem volt rablási szándéka, Ambrus István vallomásával szembeni Sajnovics postaküldonc azt vallotta, hogy a végzetes estén férfihangokat ós kacagást hallott n posta­hivatal szobájából f ' Ambrus István • . . névtelen lóvéidén egy G,A. nevű sza­lántai egyént gyanúsított a gyilkossággal - ez a levél azonban árulója lett. Ambrust még szombaton, mint gyanúsítottat, bekísértek Pécsre,ahol ujjlenyomatot készítettek róla. Ambrus ezután az egyik siklási-utcai korcs­mában nagy dáridót rendezett, A gyilkosság ügyeden tovább folyikcn nyomozás, mégpedig abban, az irányban, íiogy . . a szalántai csendőrp^rancsnokságon / fogvatartott Ambrus Istvánnak voltak-e tettestársai,/Wl./

Next

/
Oldalképek
Tartalom