Napi Hírek, 1930. március/2

1930-03-20 [0223]

§ S z 6 f i a,március 20. /Magyar Távirati Iroda./ A határ mindkét oldalán elterülő birtokok likvidálására vo-átkozó bo^ár-szerb egyezmény ratifikálásának vitája a parlamentben megkezdődött.' Az első szónok Lekarski kormányparti képviselő volt, aki ki fejtette, hogy az úgynevezett kettős birtokok Bulgária felszabadítása óta megvoltak, de csak a világháború után volt érezhető ebben a kérdésben Jugoszlávia önkénye, amely nem vette figyelembe a nemzetközi^kötelezettségeket . A határterületek nyugalma nem a kettős birtokok lététói függ, hanem attól, hogy azokra vonatkozóan a kormányok hogy, viselkednek. Íz uj határ egyébként nemcsak birtokokat magukban szelt szét, hanem a községek részeit is és igy sokszor családtagokat es közeli rokonokat akadályozott meg az egymással való arintkezésDen. Száltal olyan helyzet keletkezet t, amely rosszabb volt a török uralomnál, lekarski szerint a teljes likvidáció .' lehetetlenség. Idézi a konkrét esetek egész sorát ennek a tételének meevilágitáséra és kifejezi azt a reményét

t hog^ Jugo- " szlávia az egyezményt lojálisán fogja végrehajtani és a némlijyidalt birtokok esetében a piroti értekezleten megállapított elveket fogja szem előtt tartani, \ A szónok szerint EZ egyezmény jogi szemelvekre, mint iskolákra, egyházakra, szövetkezetekre, ^is vonatkozik. Lekarski idézi a bolgár . ós szerb határtisztek egyik beszélgetését, melyne^k folyamán egv szerb t^szt kijelentette, hogy ha Pasics és Sztambulinszki még élnének, akkor ^agvJugoszlávia már megvalósult volna és hftárincidensek ennélfogva nem állnának el5. A szónokai jelenti, hogy a kormány, a parlament és a bolgár nemzet akarják a bókát, de nem Negy Jugoszlávia értelmében és nem Bulgária beolvadása alapján. Hozzáfűzi', hogy ha a szerbek tényleg a jószomszédi viszonyt akarják, akkor szüntessek meg a stratégiai határt, arielv minden rossz forrása és állítsák vissza a regi határt. Lekarski reméli, hog^ Bulgária nem fog csalódni a szóbanlévo ^egyezmény ^végrehajtásának noais tekintetében. Kifejti azután, hogy a merényletek módszere természetesen a lehető legrosszabb módszer és felkéri a közvéleményt, támogassa a kormány politikáját, mert ez a bolgár érdekek érvényre juttatására irányul, S£atev\/Libe ralis/ kijelenti, hogv a likvidáció célja nem az., hogy az igazságtalan hí tárvonal állandóságának tudatát keltse fel. Ez a határvonal maga is tiltakozás a neuillyi szerződés igazságtalanságai ellen. Kifejti azután, hogy Ougoszlávia sohasem adta senmifele jelé.t annak, hogy Bulgáriával jószomszédi viszonyban akar lenni, mig a bulgárok az agrarkormany uralma alatt egészen a megalázkodasig mennek el, Jugoszlávia kinosan őrködik minden zsákmányán es be akarja^olvasztani a nagyszerb lakosságot. S&atev emlékeztet arra a támogatásra> amelyet Jugoszlávia a bolgár emigránsoknak nyújt, majd a bolgár kölcsön akció ellen irányuló jugoszláv hangulatkeltésre. Ismerteti ezután a jugoszláv uralom alá került macedónok eletet, amely, valóságos pokol. Sjtatev szerint Bulgáriának nincs szüksége ujabb egyezményekre, hogy jőszándókait bizonvitsa, s különben is Jugoszlávia mindig egész ^Bulgáriát fogja felelőssé tenni a merényletekórt. Lehetetlenség folyton fékentartani ötszázezer macedónt, akik hazájukra gondolnak és,az ottani állapot okra reagálnak. Sajnálatos, hogy Bulgária kénytelen némán nézni a belgrádi hatalmasok elnyomási müveléteit. Az egyezmény teljesen korai es Bulgáriára végzetes következményei lesznek. . Aóge következik./