Napi Hírek, 1930. március/1
1930-03-11 [0222]
a'n o, március 11. A Popolo d Itália"í^uelfe k 6S ghibeMnek M cimmel a lap vezető helyén a lap római szerkesztőjétől igen érdekes cikket közöl, amelyben reflektál Jaques Bainville ama legutóbbi megállapítására, amelyben az elismert Aötténész, aki egyébként Itáliának cseppet sem barátja, az olaszokat két csoport a osztja. Bainville azt állítja, hogy még ma is meg lehet különböztetni Itáliában . guelfeket és ghibellmeket, bar más formában és más megnyilvánulással. Ghibellineknek nevezi azokat, akik ujabban a német faijai való barátkozást propagálják, aguelfékkel ellentétben, akik - és itt bocsánatot kér a fogalom elferditéséért,- a szomszéd laikus, szabadkőmüves köztársaság /Franciaorsaág/ barátságát keresik. Bainvillenek a kategorikus elosztása logikusan ar-« ra engedne következtetni, hogy a jobbra és balra orientálódói g. ' _^kon kivül nincs egy harmadik csoport, amely Itália barátainak volna nevezhető. Bainvillenek - folytatja a cikk - tudnia kellene, hogy a mai olaszsag izig-vérig olasz, ebben a szellemben érez és dolgozik. Bainville szerint Európa meg ma is két csoportra oszlik: az egyik részen a győztesek, a helyzettel megelégedettek, tehát következéskepen a konzervatívak állanak, a másik oldalon a legyőzöttek, elégedetlenek és forradalmi hajlamúak. Ezt a megkülönböztetést a cikkiró idejétmúltnak minősíti, legalább is olasz szempontból, amely nem tesz különbséget a két kategória között, > Az olaszok nem osztják a gall túlzott szellemet. Az olaö> szok ugy tekintik a békét, mint az igazi szándékot a háborús staellem kiküszöböléséhez és a népek közötti megbékélés faktorát látják benne* Olaszország épen ezért őszintén megbékélt Ausztriával és'ezért emelte i e f. a ?.igazságosság nobilis szavát Németország érdekében. Az olaszok nem tekintik magukat a népek börtönőreinek, nem tekintik a békeszerződéseket sírköveknek, amelyeket fenn kell tartani még azon az áron is, ha ez uj háborúba kerül. Az olaszoknak semmi kedvük őrséget adni a nemzetek siria melle. J Bainville csodálkozva kérdi, hogy az olaszok, i «.v. miért nem mutatkoznak készeknek a jelenlegi állapotok es a"szerződések fegyveres fenntartására is. A válasz egyszerű: az olaszok nem tekintik^ a békeszerződéseket érintetleneknek és örökérvényüeknek és a béke akarását nem ugy itelik meg. mint. amely . előkészület lehetne az uj háborúra. Olaszország garantálta a békét a Rajna-mentén, hogy nyugodt lélegzetvételt biztosítson a rivális nemzeteknek. De semmi többet. Azt kivánia, • hogy a bekét a kölcsönös megegyezés és a népek közti megértés biztosítsa, i / . .,., Az Adriára vonatkozólag épen Itália adta a szerződések békés revíziójának elsa ,peldaiat, pedig ezt a reviziót elsősorban Franciaország kívánta. Jogosan kérdhetné tehát, miért kellene Olaszországnak is íegyveres kézzel megakadályoznia más, esetleges reviziós törekvést. /-.,,* / 0RSZÁG03 LEVÉLTÁR /Folyt. kÖV./ K szekció
