Napi Hírek, 1930. február/1

1930-02-03 [0220]

-Széchenyi azt is Világosan meglátta, hogy Bruck pénzügyminiszter közlekedési politikája miiV^yn rossz vért szült Angliában© Óriási költséggel kiépítették a bécs-trieszti vasutat a Semmeiingen át, kifejlesztet ék a trieszti kikötőt, hatalmasan szubvencionálták a

1 Ilyod tengerhajózási társulatot és Bruck pohárköszöntőben éltetne a francia Lessepset, aki ült Napóleonnak a védnöksége alatt hozzálátott a Szuezi-osatornához. Bruck azzal a gondolattal játszott, hogy az indiai kereskedelmet Béosen, Triesten és Szuezen át lehet elterelni az angol érdekkörből, amely koncepció ellentótben állott azokkal az alapelvekkel, amelyeken az angol külpolitika nyugodott. •Az Összbirodalom miniszterei ekóp minden hatalommal elrontották a cblgot, úgyhogy amikor 1859-ben III. Napóleon a fegyveres ellensef

eskedós Jferére lépett, az összbirodalom teljesen izolálva állt a francia 3 a olasz hatalommal szemben. De még ennél a bllkezes politikánál is végzetesebb volt az a belpolitikai irányzat, amelyet az összbirodalom különösen Magyarországgal szemben követett. A Bach-rendszer három elven épült fel; az abszolutizmuson, a centralizáción,és a germanizácion.' Ám az abszolutizmus tarthatatlan kormány forma volt a XI3Ó. század második felében. Hogy lehetett volna centralizálni uj mesterséges egységbe összeolvasztani olyan, századokon át önálló históriát élő nemzeteket, mint aminők a magyarok, ola-» szok, lengyelek, horvátok voltak. A germanizáció gondolata pedig etnográfiai lehetetlenség volt, hiszen gyermekes elgondolás, hogy 85 %-os németség beolvasszon 75 % románt, szlávot és magyart. Ilyen orkölcsi megterheltség nyomása alatt, ilyen külpolitikai izoláltságban és ilyen súlyos belpolitikai hibából kisarjadzó, általános belpolitikai elégodetlenség közepette természetes volt, hogy általános bizonytalanság érzése és eljövendő nagy katasztrófák előérzete vett orőt a lelkeken. Ebben a lassanként kialakuló katasztrófa-atmoszférában az 1849.-i csalás után hovatovább fel él elő ^magyar nemzeti szellem újból fel vette a küzdelmet az összbirodalmi oszmével. Xlk voltak a küzdő felek ebben a monumentális történeti tusában? Az egyik oldalon az összbirodalmi bürokrácia. Schwarzenberg Eélix autokrata természete feltétlen engedelmességet követelt, ezért munkatársait nem is Ausztria és Magyarország történeti nemességéből vette, amelynek fiai eddig a hadsereg jtisz tikarát és a polgári szolgálat vezető állásait ellátták. Schwarzenbergnek nem kellettek önálló gondolkozású emberek, ő Bach-eszközöket keresett és ezért nem nézve múltra és nemzetiségre, sajátságos hivatalnoki kart toborzott össze s a miniszterek is csak második rangosztályba emelt hivatalnok félék voltak és nem államférfiak, akik egynek érezték magukat a társadalmi osztállyá alakuló hivatalnok sereggel es ezeknek exisztenciális anyagi érdekeivel. Velük szemben magyar részről három politikai csoport áll.