Napi Hírek, 1930. február/1

1930-02-07 [0220]

/A szolnoki tárgyalás II. folytatása-/ Már jóval a tárgyalás megnyitása elő tt zsúfolásig megtöltötte a padsorokat a hallgatóság. Kilenc óra előtt néhány peronéi állitotta elő a fogházőr Varga Gyulánét, a vádlottat, aki csak bokáig érő plüsskabátot, fehér selyemkendőt és féllakkcipőt viselt. Kilenc ora után néhány perccel vonult be a tanács Fuchs elnökkel az élén. Az elnök számbave tte a megjelent tanukat, majd ismertette a vádiratot A vádirat ismertetése után megkezdte Varga G-vuláné kihallgatását. - Bűnösnek érzi-e magát - hangzik első kérdése. - Nem vagyok bűnös, nem érzem magam bűnösnek - válaszol csendes hangon Vargané - én nem sd tsm be egyiknek se mérget. - Mikor esküdött meg maga Jól járt Istvánnal? - 1913-ban. Egybekelésünk után Ambrusokhoz költöztünk és közös háztartásban éltünk. - Milyen volt a házaséletük? - Az uram egy kicsit féltékeny volt. Vargáné ezután elmondotta, hogy férje 1914-ben bevonult katonának, majd 1915. szeptemberében vakon került haza a harctérről. Gyakran járt fc-1 a Vakok Intézetébe, majd gyomor- és tüdőbaj jal a Zitakórházba vitték. Halála' előtt tizenkét napig volt otthon. A gyomrát és a hátát mindig fájlalta. Elnök: Nem fordult maga Fazekásnó.ho.s? Vargáné: Nem. Fazekasáé a szomszédban lakott, bejáratos volt hozzánk és különösen Ambrusékkal volt jóviszonyban. Férjem gyomorfájása ellen kért tőle valami orvosságot. Fazekasne hozott is valami cseppeket és három-négy alkalommal öntött belőle a férjem ivóvizébe. /Folytatása következik./