Napi Hírek, 1930. január/2

1930-01-27 [0219]

Követelésekkel léptek fel velünk szénben a békeszerződés alapján az alapok es alapítványok megosztása szempontjából, mert hiszen a békeszerződésben kicsinyben ugyanazt követték el a magyar alapokkal és alapítványokkal, amit nagyban az egész országgal. Követelesekkel léptek fel a magyar muzeális es levéltári anyag megosztásának kérdésében ;s. Ez a kis felsorolás is mutatja, hogy mit jelentettek ezek a követelesek, amelyek állandó tárgyalásokat tettek szükségessé, állandó költségeket okoztak, s végeredményben,nen lettek volna elintéznetők másként, mint bizonyos fizetések teljesítésével, - Ezeknek fejében és ezeknek végleges elszámolásaként kellett Magyarországnak bizonyos anyagi áldozatot vállalni. Egészen nyíltan megmondom, hogy az a 13 es 1/2 millió aranykorona, amit vallaltunk, talán magas összegnek tekinthető, s talán kisebb összeggel is meguszhattuk volna ezt a karaest, ha hvsz, vagy harminc éven át meg tovább verekszünk, fórumtól, fórumhoz megyünk s állandóan kitesszük az országot a zaklatásnak és annak" a szemrehányasnak, hogy nem teljesiti a békeszerződés alapián vállalt kö telezettségeit s vállsjuk ennek politikai ódiumát is. Meggyőződésem azonban s azt hiszem minden belátásos embernek is ez kell, hogy a meggyőződése legyen,hogy ha egy-két millióval többet is vál/daltunk. mint amennyit huszharminc esztendő után kellett volna fizetni, jobban tettük, mert ezáltal megszabadítottuk az országot attól a lidércnyomástól, amelyet a tiianoni " békeszerződés és annak reparációs klauzurája következtében pénzügyi függősegünk fennmaradása jelentett volna. Azt hiszem, helyesen cselekedtünk. Lelkiismeretem teljesen tiszta, mert ha nem ón, hanem bármilyen más kormány az en helyemben igy járt volna el, a magam részéről néki a felmentest megadtam volna. - Még néhány szót kivánok mondani az államkölcsön kérdéséről, Amikor láttuk, hogy kedvező atmoszféra fejlődik ki nemzetközi viszony- • latban a megegyezés revén Magyarország és a többi politikai tényezők között, felhasználtuk ezt alkalmat arra,_ hogy biztositsuk azt. hogy ha " Magyarország pénzügyi szuverenitásának visszanyerése folytán abba a helyzetbe jut, hogy kölcsönt vegyen fel, ezt a nagyhatalmak megfelelő szimpátiával fogadják s ez semmiféle akadállyal például a francia pénzpiacon, ne találkozzék. Azt hiszem már maga ez az előny is bizonyos áldozatot pr, mert hiszen az utolsó evekben láttuk, hogy gyakran milyen nehézségekbe ütközött kisebb kölcsönök szerzése is, nemcsak a pénzügyi szuverenitás hiánya folytán, nemcsak a pénzpiacon mutatkozó nehézségek miatt, de amiatt a feszült politikai atmoszféra miatt is, amely gazdasági téren, különösen a trianoni békeszerződésből fennmaradt tartozások és elintézetlen kérdé- ' sek miatt, mindenütt mutatkozott. Helyesen tettük, hogy ezt most elimináltuk, hogy egy nagyobb államkölcsön felvételének lehetőségét biztosítottuk, Hangsúlyoznom kell azonban, hogy erre az alkalmas időpontot kell megragadnunk, ha ez a holnap lesz, akkor a holnapot. Nem azt mondom ezze}., hogy ad graecas calendas el kell halasztani a kérdést, ellenkezőleg a legelső alkalmas pillanatot meg kell tagadnunk, viszont oktalan botorság volna részünkről, ha nem húznánk ki az időt addig, amig nem következik ei ez az * alkalmas pillanat, mert drága és magaskamatozásu kölcsön megterhelné közgazdasági eletünket, meg pd£g oktalanul, mert ideiglenesen es átmenetileg amúgy is tudunk mar magunkon segiteni, még pedig sokkal könnyebben, mint eddig. /Bo\vt. köv./,