Napi Hírek, 1930. január/2

1930-01-27 [0219]

Minket csak az érdekelt, hogy az egyik alap olyen összeggel létesüljön, hogy fedezze mindazokat az igényeket, amelyc-kke-l a. magyar állampolgárok fellépnek. A másik . nem jelent egyebet, mint egy segélyalapot, amelyet a nagy antant létesített a kisantant részére, hogy segélyezze őket abban az esetben, ha bizonyos pörökben el ítélik <5ket és hogy ezeknek a terheit viselni képesek legyenek. *' Szek volnának a|©k az alapok, amelyek talán némi tekintetben félreértésekre adtak alfclmat, de amelyek szempontjából a magyar kormány ugy járt el, hogy azokhoz a meg a részéről semmiféle hozzájárulással nem járult hozzá* -"A másik . nehézséget a trianoni békeszerződési '. 250., illetve 2.39. szakasza jelentette. Amint már emiitettem, itt azzal a követeléssel állottunk szemben, hogy a magyar kormány mondjon le a 250. szakasz védelméről, a döntőbíróságról, szüntesse meg a pöröket, stb. Természetesen ebbe nem mehettünk bele, mert hiszen a magyar birtokot, a megver vagyont ezen/tul is védeni kell az utódállamoK: területén, ezután is előfordulhat, hogy a békeszerződés világos intézkedései ellenére ezeken a területeken hozzányúlnak $ magyar vagyonhoz, s ilyen esetben más védelem nincs, csak ez az előbb említett két szakasz. •*bben a kérdésben a két

4 álláspont merőben kontradiktórius volt, s a na gyh atalma k közvet itésénck, belátásának és szimpatikus támogatásának köszönhetjük, hogy megfelelő megegyezést sikerült ebben a kérdésben létesíteni. - A megegyezés szerint a vegyes döntőbür-óságok, amelyek eddig egy^ elnökből, egy magyar és egy kisantantbiróból állottak, a jövőben további két taggal "geszülnck KÍ, akiket a hágai állandó nemzetközi bíróság nevez ki

t s amennyiben a jövőben Ítéleteket hoznak - ez tehát a már meghozott ítél lekre asm vonatkozik - megfelebbezhetők lesznek a hága i állandó nemzetközi bírósághoz. Mindakéx pont olyan, amelyhez mi annak idején Genfben az optánspörök tárgyalása során már hozzájárultunk, s e hozzájárulásnak útjában azért nem állottak elvi akadályok, mert hiszen a hág:; i nemzetkőzi bíróságot magas és inparciális biroi fórumnak tekintjük, amely eddigi működésével is bizalomra adott okot, tehát nem tételezhető fel ról$ , hogy a legkisebb t ekintc tbevis f ré szreh-jlóan járna el. Bízunk abbam, hogy az előbb említett két bíró kinevezésével a jövőben is az esetleges re lebbezé seknél e magas bírói méltósághoz méltóan teljes pártatlansággá fogja kezelni a hozzákerülő ügyeket, Igy jött létre a megegyezés, amely meggyőződésem szerint egyáltalában ncm^érinti a magyar elvi álláspontot, hanem alkalmes volt £zt teljes mivoltában fentartani. - Nyilatkoznom kell még azokról a követelésekről, amelyeknek fejében mi kénytelenek voltunk áldoz tokit hozni. A követeléseknek egész sorával állottunk szemben, amelyek részint a békeszerződésből folynak, vagy ha> nem is folynak , de legalábbis vitatható, hogy Magyarország velük tartozik. Csak néhány példát fogok felsorolni, kimerítően a kérdést nem tárgyalhatom, mert akkor órákra volna szükségem. Már évek hosszú sora óta Követelésekkel léptek fel velünk szemben a bukaresti békéből kifolyóingj /Folyta tásakövetkézik./